Összefoglaló az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán működő kutatóműhelyek 2019/2020. évi tevékenységéről

Kutatóműhelyeink bemutatása és jelentősebb publikációik ezen az oldalon található. Az elmúlt tanév során végzett tevékenységek rövid összefoglalását tartalmazza ez a dokumentum.

KORAI IDEGENNYELVI, NEMZETISÉGI ÉS KÉTNYELVŰ FEJLESZTÉS, VALAMINT AZ ERRE FELKÉSZÍTŐ PEDAGÓGUSKÉPZÉS KUTATÓMŰHELYE

A kutatóműhely vezetője: Trentinné Benkő Éva

A 2019/20-as tanévben a járványhelyzet miatt az Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszéken csak az őszi “Magyarországi német nyelvű tanítóképzés 200. évfordulójára rendezett konferenciát” sikerült november 1-jén megtartani.

A publikációk közül a következőket emeljük ki: a német nemzetiségi tanítóképzés, a nemzetiségi gyermekirodalom, az élményszerű népismereti oktatás és a kétnyelvű nemzetiségi nevelés-oktatás témáiban születtek cikkek, szakkönyvi fejezetek (Dr. Márkus Éva, Baloghné Dr. Nagy Gizella). Megrendezésre került a TDK Idegennyelvi Szekciója, két hallgatónk publikálhatott témavezetőjével közösen a Mester és Tanítványa II. kötetben (Maya LoBello, Dr. Árva Valéria). Pedagógiai témájú, Ellen Key munkásságával foglalkozó cikket is megjelentetett svéd nyelven Poros Andrea, aki Ellen Key ösztöndíjjal töltött hosszabb időt Svédországban doktori kutatása részeként. Maya LoBello komparatív irodalmi tanulmányt publikált az impresszionista kritika témájában.

A folyamatban lévő kutatások közül kiemelendő az Universitat de Vic és az Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék közös angol gyermekirodalmi kutatási projektje, mely a tanszékünkön ösztöndíjjal három hónapot kutatással-tanítással töltő Vic-i kolléga látogatásával kezdődött, és egy elnyert Erasmus KA2-es stratégiai pályázatból megvalósuló ‘Writing for Inclusion’ c. projekttel folytatódik (Trentinné D. Benkő Éva, Dr. Árva Valéria).

A malajziai Sultan Idris University Erasmus oktatóival újabb nemzetközi kreditmobilitási pályázatot nyújtottunk be, közös kisgyermeknevelési téma kutatására (Kruppa Éva).

A WEB 2.0 JELENSÉGEINEK HATÁSA A 3-12 ÉVES GYERMEKEK NEVELÉSÉBEN ÉS OKTATÁSÁBAN KUTATÓ MŰHELY

A kutatóműhely vezetője: Lehmann Miklós

A 2019-20-as évben a műhely az identitás konstrukcióját vizsgálta a digitális környezetben. Ennek eredményeképpen a Magyar Filozófiai Társaság éves konferenciáján Lehmann Miklós előadást tartott "Digitális narratíva az individuum konstrukciójában" címmel Szegeden, "Digitális emóciók: a képek szerepe az érzelmek megjelenítésében" címmel Nagykárolyban, valamint "Mobility and narrative identity" címmel Szabadkán. A közösségi oldalakon folytatott kutatás alapján két tanulmány is született.

TÁRSADALMI NEMEK ÉS SZEXUÁLIS NEVELÉS KUTATÓMŰHELY

A kutatóműhely vezetője: F. Lassú Zsuzsa

 A kutatóműhely két komolyabb projektet gondozott a 2019-2020 időszakban. Az első téma a mesék nőképének vizsgálata, amely Tóth Brigitta (ELTE PPK NDI) doktorandusz kutatására épül. A témával kapcsolatban több tanulmány is született ebben az időszakban és 2021-ben zárul ez a projekt.

A második projektünk a 2018-ban indult "Szorongás helyett énhatékonyság – A biztonságérzet összetevőinek megismerése; intervenciós eszköz- és program-fejlesztés a társadalmi biztonságkülönböző szegmenseiben működő intézmények és aktorok számára” c. pályázatának "Kora gyermekkori szexuális abúzus megelőzése" alprojektje. Az alprojektben jelenleg a kutatási fázisban vagyunk, azonban több kapcsolódó rendezvényünk is volt. Publikációkat 2021-ben tudunk készíteni.

Harmadik, induló projektünk Zala Márton doktorandusz kutatása (ELTE PPK NDI) amely a serdülőkori szexuális nevelés témájában indul, jelenleg tervezési fázisban, publikációk 2021-2022-ben várhatók. Kutatási eredményeink konferenciaprezentációkban, könyvfejezetekben és folyóiratokban jelentek meg.

Gyermekkori mentális egészség és jóllét kutatóműhely

A kutatóműhely vezetője: F. Lassú Zsuzsa

A kutatóműhelynek van egy doktori kutatása, Pálinkóné Várszegi Andrea doktorandusszal (ELTE PPK PDI) amely szintén az adatgyűjtési és elemzési fázisban van, publikációk várhatóan 2021-ben lesznek.

A műhely aktívan kapcsolódik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat „Elfeledett gyermekek” projektjéhez. Ennek keretében a műhely vezetője rendszeresen tart előadásokat és képzéseket a MMSZ munkatársainak és meghívott előadóként részt vett az „Elfeledett gyermekek” Konferencián. A témában rádió és televízió interjúk is készültek.

Sajtómegjelenések:

2020.09.15. Kossuth Rádió

2020.10.?. Hegyvidék TV – a felvétel 2020.10.19-én lesz. Téma: mentálisan sérülékeny családokban élő gyermekek a pedagógusképzésben.

CSALÁDI ÉS INTÉZMÉNYES NEVELÉS KUTATÓMŰHELY

A kutatóműhely vezetője: Golyán Szilvia

A „Család és intézményes nevelés” kutatóműhely a 2019/2020-as akadémiai évben folytatta a kutatócsoport célkitűzéseinek megvalósítását.

Kiemelt célunk a „Család és intézményes nevelés” témakörhöz kapcsolódó BA és MA szakos pedagógusjelöltek szakdolgozati témaválasztásainak támogatása; a kutatócsoport témafókuszához illeszkedő hallgatói tudományos diákköri kutatómunkák (TDK) támogatása témavezetői feladatvállalással kisgyermeknevelő, óvodapedagógus és tanító szakos hallgatók számára egyaránt.

A kutatóműhely munkájában szerepet vállaló oktatók célja ismeretterjesztő és tudományos jellegű helyi és országos, hazai és nemzetközi eseményeken való tudástranszfer elősegítése. A publicitás megvalósulását adó 2019-es ismeretterjesztő események között kiemeljük a VIII. „Szülőnek lenni” országos konferenciát, melyen a „A gyermekintézmények (bölcsőde, óvoda, iskola) szerepe a gyerek személyiségfejlesztésében – Pódiumbeszélgetés” meghívott előadójaként képviseltük a kutatóműhelyt.

A közelmúlt tudományos rendezvényekein való előadások, szimpóziumok sorában kiemelt szerepet tulajdonítunk a „Lelki Egészség a Perinatális Időszaktól a Kora Gyermekkorig – Prevenció és Klinikai Gyakorlat” nemzetközi tudományos konferencián való részvételnek. A konferencián önálló szimpózium keretében többek között „A kisgyermekkori intézményváltás (óvoda és iskola közötti átmenet) hazai problémaköre”; „Ötéveskori motoros és kognitív funkciók szűrővizsgálata az óvoda-iskola átmenet fókuszában”; továbbá „A preventív kognitív képességfejlesztés relevanciája” című előadásokon mutattuk be a kutatóműhely legújabb eredményeit és kutatási irányait.

A nemzetközi „jó gyakorlatok”, a tágabb tudástranszfer megvalósulásának érdekében rendszeresen részt veszünk – többek között Erasmus+ oktatói és kutatói mobilitás és más pályázatok keretében – rövidebb és hosszabb szakmai tanulmányi utakon. A szakmai tapasztalatcsere célja más országok gyakorlatának mélyebb megismerése, kapcsolatépítés, közös kutatási projektek megalapozása. A kutatási területhez kapcsolódó felsőoktatási tevékenység mellett rendszeresen gondot fordítunk az adott országban működő köznevelési intézmények látogatására, formális és informális tanácskozások megvalósulására. Az elmúlt évből kiemelnénk a 2019 nyarán megvalósuló tanulmányutat a firenzei Arca Cooperativa Sociale szervezetnél, valamint a 2020 februárjában az angliai Montessori Centre Internationalnél tett kutatói látogatást.

A MESEMONDÁS HAGYOMÁNYAI ÉS ÚJ ÚTJAI

A kutatóműhely vezetője: Bereczkiné Záluszki Anna

Az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán a mesekutatás interdiszciplináris terület. A tanszékek oktatói a mesekutatási irányzatok eredményeit szerteágazó nézőpontokból vizsgálják, használják. Az előadásokon, a szemináriumokon és a műhelymunkákban a felbecsülhetetlen értékű mesekorpusz folklorisztikai, nyelvészeti, irodalmi, pszichológiai, pedagógiai és még sok egyéb értelmezési területét járják körül. Vizsgálják továbbá a mesei műfaj művészetekkel való kapcsolatát, a mediális megközelítési lehetőségeket is.

A Karon oktatott összes tantárgy módszertanában megkerülhetetlen a mesék alkalmazása, feldolgozása. A Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék nagy hangsúlyt fektet a hallgatók irodalomértésének elmélyítésére, a folklórműfajok sokoldalú megközelítésére, élményt adó hatásuk megtapasztalására. A mesemondást fókuszba helyezve 2008-ban elindították a Népek meséi Országos Egyetemi és Főiskolai Mesemondó Versenyt, melynek sikerét jelzi, hogy a határon túli magyar nyelvű pedagógusképző karok hallgatói is jelentkeznek a versenyre. Az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karáról és a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetéből rendszeresen küldenek pedagógusjelölteket a megmérettetésre. A meseünnep célja: a magyar és a nemzetközi mesekorpusz fókuszba helyezése, az anyanyelvi kultúra megőrzése, a hazai és a határainkon túli óvó- és tanítóképző intézmények közötti kapcsolat építése. A verseny 10 éve alatt sok tehetséges mesemondó karrierje indult el az ELTE TÓK-ról.

2019-ben és 2020-ban több mesepedagógiai rendezvénnyel bővültek a TÓK programjai:

• 2019. március 22. - Berecz András mesél
• 2019. május 2. - Szeleczki Mónika mesél az ELTE TÓK Könyvtárában
• 2019. október 2. - Szabad Boglárka mesemondó előadása
• 2020. március 11. - Fábián Éva: Kidőlt-bedőlt oldalú kemencén túl...
• 2019. március 21. - XI. Népek Meséi Országos Egyetemi és Főiskolai Mesemondó Verseny
• 2020. szeptember 17. - Mesemondó szeminárium Bumberák Majával
• 2020 (tavaszi félév): - Mesemondás és történetmesélés élőszóval. 30 órás szabadon választható szeminárium Bumberák Majával

GYERMEKKULTÚRA, JÁTÉKKULTÚRA, GYERMEKKOROK, MŰVÉSZETI NEVELÉS A MENTÁLIS EGÉSZSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEIBEN MÓDSZERTANI ÉS KUTATÓMŰHELY

A kutatóműhely vezetője: Kolosai Nedda

A 2019/2020-as tanévben a Neveléstudományi Tanszék három munkatársával a Szent István Király Múzeum, Hetedhét Játékmúzeum muzeológus igazgatójával, valamint múzeumpedagógusával készítettünk egy 4 részből álló online tananyagot az ELTE TÓK alap-, mester-, és vezető pedagógusképzésben résztvevő hallgatói számára. Az online tananyag érzékenyítette a hallgatókat, megmutatta új kulturális játszóhelyek teremtésének szakmai útját a digitális térben is, formálta a múzeumlátogatáshoz való viszonyukat interaktív feladatokkal. A tanulási folyamat közben azonnal reflektáltak a hallgatók az oktatás hatékonyságára. Több száz, a kutatócsoport megnevezett tagjai által összeállított kérdést használtunk, valamint validált mérőeszközöket.

Az oktatási, kutatási, tananyag-fejlesztési együttműködés során kialakítottunk a jelenlegi helyzetre adaptált mini múzeumpedagógiai tevékenységeket, múzeumi sétát óvodások és kisiskolások, valamint családjuk számára. A múzeum azóta is használja ezeket az oktatási anyagokat. Például: Katóka ruhája múzeumpedagógiai foglalkozás

Ebből a kutatási anyagból több tanulmány van előkészületben rangos folyóiratok és konferenciák számára.

FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS A KISGYERMEKKORBAN MŰHELY

A kutatóműhely vezetője: Hill Katalin

Az elmúlt évben a kutatások három fő területe:

• az ELTE TÓK és a Selye János Egyetem Tanárképző Kar hallgatóival végzünk kutatást. Kérdőív segítségével vizsgáljuk, hogy a fogyasztói társadalomban mennyire antropocentrikus a gondolkodásuk, mennyire jelenik meg benne a fenntarthatóság szemlélete. Vizsgáljuk továbbá fenntarthatóság terén a tudásuk és környezeti attitűdjük közötti kapcsolatot.  
• Erasmus + nemzetközi projekt keretében zajlik a Fenntarthatóságra nevelés – interkulturális nevelés kora gyermekkorban kutatás, valamint
• a Fenntarthatóság a kisgyermekkorban témájú egyéb módszertani témájú kutatás.

EGÉSZSÉGTUDATOSSÁGRA NEVELÉS KUTATÓ- ÉS MÓDSZERTANI MŰHELY

A kutatóműhely vezetője: Vitályos Áron

Az elmúlt évben a kutatások három területre összpontosítottak:

• a gyermekkori egészségtudatos magatartásformálásra,
• a hallgatóink életmód vizsgálatára,
• a hallgatók, valamint rendszeres fizikai aktivitást végző 3-14 éves gyermekek fizikai aktivitásának a testalkat változására gyakorolt hatásának vizsgálatára összpontosulnak.

DIGITÁLIS KULTÚRA, GONDOLKODÁSFEJLESZTÉS DIGITÁLIS KÖRNYEZETBEN KUTATÓMŰHELY

A kutatóműhely vezetője: Lénárd András

A kutatóműhely három fő területen ért el jelentős előrehaladást:

A műhely nevében is szereplő digitális kultúrát sikerült egy fontos kompetenciaterület mellett tantárgyként is megjeleníteni. A kutatóműhely kutatói tevékeny rész vállaltak a NAT 2020 digitális kultúra tantárgyát bevezető kutatásokban főként a 6-12 éves tanulók digitális kompetenciáinak kategorizálása, a kompetenciaterületek pontosítása és más tantárgyakban történő megjelenése során.             Ugyancsak jelentős előrelépést értünk el a tanulói szükségletek, (különös tekintettel az információs társadalom tanulói szükségleteire) és a digitális környezet, illetve a digitális tananyagok kapcsolatának vizsgálatában. A digitális tananyagok alkalmazását önálló kézikönyv megírásával is segítettük, melynek letöltése jelenleg 9000 körül áll.

Másik fő területként az algoritmikus gondolkodás és a tanulói tevékenységek kapcsolatát vizsgáltuk. Itt konkrét, tárgyiasult fejlesztéseink is születtek robotpályák, feladatfüzetek, illetve pedagógus továbbképzési akkreditáció és lebonyolítás formájában.

Az ONK 2019, InfoÉra 2019, InfoDidact 2019, valamint a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián számoltunk be eredményeinkről.

Két önálló kötetet jelentettünk meg, illetve működtünk közre melyből egy tanköny (Digitális kultúra 5.), egy módszertani kézikönyv (Okosdoboz digitális feladatgyűjtemény módszertani kézikönyve) volt.

Publikációink az Iskolakultúra folyóiratban, a Tanító módszertani folyóiratban, A Gyermeknevelés tudományos folyóiratban, valamint olasz nyelven az ECEC in prospettiva interculturale. I risultati di una ricerca internazionale kiadványban jelentek meg a fenti területekkel kapcsolatban.

3612+ VIZUÁLIS KÉPESSÉGEK KUTATÓMŰHELYE / 3612+VISUALSKILLSLAB

A kutatóműhely vezetője: Pataky Gabriella

Kutatóműhelyünk aktuális vizsgálatai a Pandémia hatására, az átmenetiség és a változások közepette, elsősorban a vizuális nevelés körülményeinek nyomon követésével foglalkozik:

• Műteremkultúra változásai
• Tanuló terek kialakítása
• Online működtethető módszerek a vizuális nevelésben

Előrelépés és elismerés: a nemzetközi hálózatokba való kapcsolódásaink hatására 2020. október 5-én a 3612+Vizuális Nevelési Tanszék az InSEA (az UNESCO leányvállatának) hivatalos partnere lett.

Matematikai gondolkodás kutatóműhely

A kutatóműhely vezetője: Szitányi Judit

Az elmúlt évben megszületett a szöveges feladatok megoldási stratégiáról készített interjúsorozatunkból a ZDM rangos, Q1-es folyóiratba az empirikus tanulmányunk. Szegedi kollégákkal társszerzőként a Magyar Tudomány folyóiratban számoltunk be a matematikai nevelés aktuális kutatási irányzatairól. Lebonyolítottunk egy nagymintás felmérést a humornak a matematikai szöveges feladatok megoldásában betöltött szerepéről. Az ebből készült tanulmány jelenleg egy nívós folyóiratnál az átdolgozási folyamatban van. Készül az óvodai nevelés számára egy „alaptanterv”, amely a matematikai területtel kapcsolatban szűkszavú ÓNOAP-ra építve az óvodás korban fejlesztendő és fejleszthető matematikai fogalmak és készségek rendszerezett leírását adja.

Kortárs gyermekirodalom KUTATÓMŰHELY

A kutatóműhely vezetője: Merényi Hajnalka

2019 ősze óta – a Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően – a következő rendezvényeket sikerült lebonyolítani (több rendezvény elmaradt a koronavírus-járvány miatt, ezek pótlása folyamatban van):

• A népmese napja Szabad Boglárka népmesemondóval (szervező: Bereczkiné Záluszki Anna)
• Éry-Kovács András, az egri Harlekin Bábszínház vezetőjének előadása (szervező: Daróczi Gabriella)
• Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze előadása a megzenésített versekről (szervező: Daróczi Gabriella)
• Szalóki Ági Liszt Ferenc-díjas énekes előadása (szervező: Daróczi Gabriella)
• Volomné dr. Varga Mariann klinikai nyelvész, szaktanácsadó szakmai előadása a nyelvlökéses nyelésről (szervező: Daróczi Gabriella)
• Fábián Éva mesemondó előadása (szervező: Bereczkiné Záluszki Anna)
• Bumberák Maja mesemondó kurzusa (szervező: Bereczkiné Záluszki Anna)
• Ungár Ágnes, a Meixner Általános Iskola igazgatójának előadása (szervező: Gajdóné Gődény Andrea)
• Ványi Ágnes és Szűcs Antal Mór foglalkozása a Mesezene módszer kapcsán (szervező: Gajdóné Gődény Andrea)

A 2019 ősze óta megjelent publikációk és megtartott előadások folytatják a megelőző évek hagyományait: a kortárs mesekutatás, az anyanyelvi tantárgy-pedagógia, az óvodai anyanyelvi-irodalmi nevelés módszereinek kutatását.

Általános retorikai KUTATÓMŰHELY

A kutatóműhely vezetője: Pölcz Ádám

A kutatócsoport 2019 őszén alakult azzal a céllal, hogy tagjai erősítsék a magyar nyelvű beszéd- és gondolkodáskultúrát, ezért vállalták a Kárpát-medencei Kossuth-szónokversenyek és retorikai konferenciák megszervezését, valamint a Régi új retorika kötetsorozat megjelentetését. A kutatócsoport tagjai hozzá kívánnak járulni a retorika mint holisztikus tudomány megértéséhez, elő kívánják segíteni a retorika oktatását és széles, az irodalomra és a nyelvre is kiterjedő hatókörének tudatosítását.  A kutatócsoport a jó gyakorlatok ismertetését és terjesztését is magáénak vallja: a jó előadói készségek és a beszédbátorság növelését célzó, a hatékony és tartalmas szónoki beszédre való felkészülési technikák ismerete korunkban ugyanis elengedhetetlen. 2019-ben a kutatócsoport megrendezte a 20. Kárpát-medencei Kossuth-szónokversenyt és retorikai konferenciát, amelynek témája Kossuth Lajos és a retorika volt. Jelenleg folyamatban van egy digitális képeskönyv összeállítása, amely a tanszéki kurzusok (Beszédművelés, Nyelvművelés, Poétika, Magyar nyelv) tanításában nyújtana segítséget, és a tanári kommunikáció, valamint a prezentálás tudományában igazítaná el a hallgatókat.