Országos Hajnóczy Péter-konferencia

A téboly menyasszonya - (Elme)betegség és terápia Hajnóczy Péter életművében. Lezárhatatlan párbeszédben. Országos Hajnóczy Péter-konferencia 2020. november 26–27.

"...joga van ahhoz, mondta az ügyvéd... hogy igazságérzete alapján véleményt nyilvánítson, de ... ez nem jogi kérdés... Nem azért hajítják a tébolydába, mert az igazát védve véleményt nyilvánított, hanem a véleménynyilvánítás módja miatt." 
(Hajnóczy Péter: A fűtő)
 

A Hajnóczy Péter Hagyatékgondozó Műhely, az ELTE TÓK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke és a MűGond konferencia felhívást intéz Hajnóczy Péter életművének kutatóihoz 2020-ban. Ebben az évben fájdalmasan aktuálissá vált a betegség és az abból való gyógyulás kérdése Magyarországon és világszerte is.

Konferenciánkra elsősorban a tág értelemben vett betegség-, szűkebb értelemben pedig a téboly és az ahhoz kapcsolódó terápia jelenségeit kutató előadásokat várjuk. Az (elme)betegség és a terápia Az elkülönítő szociográfiájától a Jézus menyasszonya című kötetig bezárólag, nemcsak motivikusan szervezik Hajnóczy írásművészetét, ezért vizsgálatuk alkalmat adhat arra is, hogy az életmű alapvető poétikai működésmódjaira is rákérdezzünk. Hajnóczy írásaiban a téboly és más betegségek szimptómái sokszor, egészen abszurd módon, kizárólag a kötelezően előírt terápiás folyamatok tükrében minősíttetnek betegséggé. Ezért az egészségügyi diskurzus a hatalmi elnyomás álarca mögül szólal meg, hogy a politikum-jog-orvoslás trianguluma háromszorosan is maga alá gyűrhesse a Hajnóczy-hősök saját beszéd- és cselekvésmódját. Az alkohol központi betegség-motívuma mellett az őrület nemcsak annak variációjaként, hanem „önálló jogon” is tematikai figyelmet kap az életműben. A művekben tematikusan megjelenő téboly éppen a posztmodern szövegjegyek és a neoavantgárd irodalmi vonások miatt a befogadó értelmezési kereteit is egy "felbomlott normativitás" útjaira kényszerítheti. A példák közé sorolhatjuk a fantázia abszurd elbeszéléseit (A véradó), a repetitív szövegalkotás szövegmutatványait (Gyűrűk) és a kisregények (A parancs) világát is.

A konferencia mindezek mellett azt is meg akarja vizsgálni, hogy a 20. század utolsó negyedében létrehozott életmű milyen intertextuális utakon ágyazódik be a téboly és terápia irodalmi toposzainak akár magyar, akár világirodalmi tradíciójába. A konferencia nyitott a központi témától eltérő, de a Hajnóczy-életmű egy-egy aspektusát új megvilágításba helyező előadások fogadására is; s kiváltképp nyitott a pályájuk elején járó PhD- és egyetemi hallgatók előtt.

Részletes program