A reformkor tényleg nyomot hagy!

Szónokok vették birtokba november 12-én a Nemzeti Színház Kaszás Attila termét. A 23. Kossuth-szónokverseny döntőjében 23 középiskolás és egyetemista fiatal mérhette össze szónoki képességét, a legjobbak pedig vitatkozásban is kipróbálhatták magukat. 

Különleges eseményre került sor a magyar nyelv napja előestéjén: fiatal versenyzők gyülekeztek a Nemzeti Színház előterében, hogy részt vegyenek a megújult Kossuth-szónokverseny döntőjén. A szervezők a verseny idei tematikáját Petőfi és Kossuth alakjára építették föl: sok fiatal a közösségimédia-platformokról (főként a TikTokról) érkezett, de a versenyen hagyományosan részt vevő egyetemista réteg is szép számmal képviseltette magát. A szervezők a közösségi média követelményeiben is jártas, „korunk Petőfijeinek” megmozgatását tűzték ki az idei, megújult verseny egyik céljául, míg a retorika elméletében jártasabb „Kossuthok” kezét sem szerették volna elengedni.

A Kossuth-szónokverseny célja a tapasztalatszerzésen túl az élményszerzés is. Ahogyan Rátóti Zoltán színművész, a bírálóbizottság elnöke személyes hangú köszöntőjében ki is emelte: egy ilyen rendezvény hatással lehet a fiatalok életében a későbbi szakmai pályájukra is, és felidézte, hogy saját elköteleződése a színészi pálya mellett szintén egy szónokversenynek volt köszönhető. A köszöntő szavak után az előre elkészített kötelező beszédek előadása következett.

A versenyzők online elődöntő után vehettek részt a jelenléti döntőben, ahol reformkori témákat kellett három percben újragondolniuk: belebújhattak akár Széchenyi István mint podcastszereplő, vagy Petőfi Sándor mint napjaink kampányoló képviselőjelöltje, de akár egy modern kori, az Országgyűlésben szónokló Kossuth Lajos bőrébe is, és saját képükre formálhatták a reformkor jeles karaktereit. A legjobb hat versenyző részt vehetett a mindent eldöntő vitafordulóban is, ahol a szervezők provokatív témákkal igyekeztek a fiatalok gondolatait előhívni: mit gondolnak vajon arról (pro és kontra), hogy a magyarok mindig szerencsétlen nép voltak; legyen-e megengedett a nőknek ugyanaz, ami a férfiaknak; vagy kegyes-e a kegyes hazugság. Az emberpróbáló feladatot a vitapartnerek jól, egymásra és a kapott kérdésekre is figyelve, példamutatóan oldották meg. A versenyzők felkészülésére szánt időben a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves hallgatói egy interaktív egyetemi órájukra kalauzolták el a közönséget: az elődöntő témáira improvizáltak hétköznapi és humoros jeleneteket.

Az ELTE TÓK Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszékének oktatói a versenyen

A verseny végén nemcsak a végső vitában résztvevők, hanem a döntőbe jutottak közül többen is örülhettek a zsűri és a támogató szervezetek értékes különdíjainak. A szónokverseny eredménye a következőképpen alakult:

1. helyezett: Búzás Balázs
2. helyezett: Nagy Bence
3. helyezett: Nánia Hanna

A zsűri különdíjasai Farkas András, Forgó Levente és Horhi Márta Dóra lettek.

A Petőfi Kulturális Ügynökség influenszer-különdíját Farsang Máté kapta. Különdíjat ajánlott fel továbbá a legjobb női szónoknak a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége, melyet Molnár Panna vihetett haza. A Tinta Könyvkiadó jóvoltából a leggazdagabb szókincsű szónokot is jutalmazta a zsűri – Vojth Laura személyében. És hosszú évek óta az is hagyomány a Kossuth-szónokversenyen, hogy a legszebb kiejtéssel beszélő versenyzőt is jutalmazza a bizottság. A díjat idén a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság ajánlotta fel, a zsűri döntése alapján pedig Rédler Zalán kapta meg.

A zsűri

A versenyzők teljesítményét rangos szakmai zsűri értékelte, amely a díjkiosztón kiemelte a fiatalok bátorságát és kreativitását, és biztatta őket arra, hogy a humor és az önkifejezés egyéb eszközeivel is bátran merjenek élni. A bizottság elnöke Rátóti Zoltán Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) rektora volt. A zsűri tagjai Aczél Petra nyelvész, egyetemi tanár (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem); Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár (SZFE, Partiumi Keresztény Egyetem); Kiss Róbert Richard nyelvész, Prima Primissima díjas újságíró; Merényi Hajnalka irodalmár, egyetemi adjunktus (ELTE Tanító- és Óvóképző Kar), valamint Török Ádám tiktoker, a Dumaszínház standupos fellépője voltak. A zsűri munkáját Lózsi Tamás és Tóth M. Zsombor, az ELTE TÓK egyetemi adjunktusai segítették. Az online videók értékelésében Koltói Ádám főiskolai docens (ELTE), Dudás Róbert Gyula egykori versenyző is részt vett. A műsort és a vitát a Petőfi Kulturális Ügynökség részéről Juhász Anna és a verseny főszervezője, Pölcz Ádám vezették. Az esemény fővédnöke Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója volt.

A Kossuth-szónokversenyt 1999-ben alapította Adamikné Jászó Anna, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának akkori tanszékvezető főiskolai tanára, aki jelenleg az ELTE professzor emeritusa. A verseny célja kezdetektől fogva az anyanyelvi kultúra, az anyanyelvhasználat színvonalának emelése, a klasszikus és a modern retorika hagyományának terjesztése, a jövendő értelmiségi generációk számára történő megismertetése volt. Ehhez újonnan kapcsolták hozzá a szervezők a vitakultúrát, amely napjainkban égetőbben kiált támogatásért, mint bármikor. A szónokverseny megrendezéséért köszönet a támogató intézményeknek: Petőfi Kulturális Ügynökség, Nemzeti Színház, Petőfi200 emlékév, ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék.

A 23. Kossuth-szónokverseny is jól bizonyítja: a reformkor a mai generációkban is „nyomot hagy”. A szervezők szándéka szerint a verseny 2023-ban, a Petőfi-emlékévben is folytatódik. 

A döntőről összefoglaló videók is készültek:

Egyperces hangulatvideó:

Hosszabb összefoglaló interjúkkal, beszédrészletekkel, díjátadóval:

Az esemény képes összefoglalója: Facebook

Forrás: petofi.hu