Az ELTE TÓK hallgatói a budaörsi Jakob Bleyer Heimatmuseumban jártak
A Jakob Bleyer Heimatmuseumban (heimatmuseum: tájház, falumúzeum) először Jaszmann Gabriella, a Magyarországi Német Tájházak Információs Központjának vezetője tartott képekben gazdag előadást a magyarországi német tájházakról, történetükről, a bennük található különféle értékekről, érdekes tárgyakról.
Ezután Paulik Zsófia néprajzos múzeumpedagógus mutatta be a hallgatóknak a tájház különböző termeit és kiállításait, illetve a gyerekeknek szóló múzeumpedagógiai feladatokat is.
Végül Balczer Szabolcs közművelődési munkatárs vezette végig a hallgatókat a tájház zárt udvarán található német nemzetiségi tanösvényen, amellett az udvaron megcsodálhatták a fűszernövénykertet is.
A budaörsi Heimatmuseumot az egykori Wéber-házban rendezték be. A tornácos épületben öt, egymáshoz fűződő szobában hajdan a jómódú család két nemzedéke lakott: 1888-ban Wéber János építette, akinek fia, Lipót és felesége, Éberhardt Éva ugyancsak a házban lakott gyermekeikkel.
Az 1970-es évek végén ifj. Wéber János Budaörs Város Tanácsának adta el a házat, amelyben 1987-ben nyílt meg a Helytörténeti Gyűjtemény, fenntartója Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata. A múzeum Bleyer Jakab magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere nevét vette fel, aki a magyarországi német kisebbség érdekeiért küzdött.
A budaörsi németség történetéről többek között az állandó kiállítás leírásában olvashatunk:
„Budaörs a XVI. század végére, a török elleni harcok következtében elnéptelenedett. Az első telepeseket gróf Zichy Péterné Bercsényi Zsuzsanna hívta be, akikkel 1721. április 21-én kötött szerződést. Az egyezmény számos kedvezményt biztosított, ezzel is letelepedésre ösztönözve az ide érkezőket. A letelepült német családok szorgalmukkal, munkabírásukkal, erős vallási kötődésükkel virágzó és gyarapodó települést hoztak létre. Megélhetésükben kiemelkedő szerepet játszott a szőlő-, később pedig az őszibarack-termesztés.”
„Kiváló minőségű gyümölcsük mellett a csodaszép úrnapi virágszőnyeg, valamint az 1930-as években a Kő-hegyen előadott passiójáték is ismertté tette a települést. Az egykor itt élt német családok öröksége – dacára az 1946/1947-es tragikus elűzetésnek – a mai napig meghatározza és formálja Budaörs kulturális, szellemi és vallási arculatát.”
A Jakob Bleyer Heimatmuseum jelentős szakmai elismerésekben részesült: 2018-ban Az Év Tájháza, illetve 2020-ban Az Év Múzeuma díjat kapott.
Jakob Bleyer Helytörténeti Gyűjtemény
Jakob Bleyer Helytörténeti Gyűjtemény
0
/
0
0
/
0