Bábkiállítás és rendhagyó tanóra a kari könyvtárban
Március 25-én színes-varázslatos tárlat nyílt könyvtárunkban a Bábszínházi Világnaphoz kapcsolódva. A kiállított bábok egy része Bércesi-Dienes Erika művésztanárnak és kollégáinak az alkotása, de TÓK hallgatók munkáiból is többet megtekinthet, aki az elkövetkező egy hónapban a könyvtár folyosóján jár.
A megnyitón Dr. habil Márkus Éva dékán mondott beszédet, melyben kiemelte: a bábok és mesék nem csupán szórakoztatnak, de nagy kalandot jelenthetnek a fantázia világába. Emellett a bábjátszás számos képességet fejleszt. Hangsúlyozta: az európai kultúrában a régi idők óta fontos szerepe volt a bábelőadásoknak. A fejlődés útja a vásári előadások világából a színpadig vezetett, s az arisztokrácia szórakoztatására operazenével előadott bábelőadások is születtek. Példaként említette, hogy Esterházy gróf marionett-operák zenék komponálására kérte fel Joseph Haydnt, de a XX. századi magyar irodalom néhány kitűnő alkotója – Karinthy Frigyes, Balázs Béla, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály – is írt bábjátékokat.
A kiállításhoz kapcsolódóan a TÓK óvodapedagógia szakos hallgatói rendhagyó tanórán vehettek részt. Bércesi-Dienes Erika beszélgetőpartnere Füzi Csilla, a Sárospataki Huncutka Bábtársulat vezetője, bábpedagógus-bábszínész, bábművészet tanár, bábterapeuta volt.
A beszélgetés során Füzi Csilla a bábok készítésének folyamatáról, s a felhasznált anyagok jelentőségéről is említést tett. Szó esett arról, hogy ebben az évben ünnepeljük a magyar bábozás egyik legjelentősebb képviselője, Kemény Henrik születésének 100. évfordulóját. Kemény Henrik a régi Paprikajancsi figurát Vitéz Lászlóvá változtatta, aki az emberek félelmeit megtestesítő ördögöt szívvel és furfanggal mindig legyőzte az előadások során.
Természetesen nagy hangsúly helyeződött a beszélgetés során az óvodásokkal való munkára és a különféle bábozási és bábkészítési technikákra. „Először mindig azt a kérdést tesszük fel, hogy hova, mi célból készül a báb, ez pedig a méretét és a súlyát is meghatározza” – hangsúlyozta Füzi Csilla, aki a gyermekek világához közel álló tárgyjátékokra is felhívta a figyelmet, s a Piroska és a farkas mese példáján keresztül illusztrálta, hogyan lehet ezt konyhai tárgyakkal és eszközökkel eljátszani. Ezt akár a mindennapok során egy édesanya is alkalmazhatja, s ha gyermeke nehezen tudja az érzelmeit szavakba önteni, ez a megoldás is segíthet a belső feszültség feloldásában.
Ez nagyon fontos a terápiás foglalkozások során is: Füzi Csilla Parkinson betegekkel való munkája során ért el jó eredményeket a bábterápiás foglalkozások hatására. „A bábozással a jobb- és bal agyfélteke egyszerre egyaránt fejlődik: a nagy amplitúdójú mozgások, a finommotorikai készség, a beszéd és a ritmusérzék is jól fejleszthető általa, ezért semmilyen más terápiával nem lehet ennyire komplex, gyors eredményt elérni.” – emelte ki a bábterapeuta.
A kiállításhoz kapcsolódóan Bércesi-Dienes Erika a cseh és olasz bábkészítők kiemelkedő jelentőségéről is beszélt, s a Prágából származó eredeti cseh marionett báb mozgatását a hallgatók ki is próbálhatták. Ugyanígy közelebbről megismerkedhettek az egyik indiai királyné figurával, amely Illés Endre: Szávitri c. művéhez kapcsolódik, s a kiállításon ugyancsak megtekinthető.
A diákok a bábjátékok műhely- és fázismunkáiról is hallhattak, s fotókat láthattak. A tárlat részeként a falakon körben kollázsok mutatják be a Szávitri c. előadás tervező folyamatát – ezek Bércesi-Dienes Erika alkotásai. Fotóválogatás mutatja be egy másik, Füzi Csillával közös munkáját, európai „bunraku” technikájú bábokkal- itt gyermekek is szerepelnek a színpadon.
Láthatók más bábművészek munkái is, többek között Tóth László neves bábpedagógus, bábjátékos színházi bábjaiból a Nagy Békakirály, vagy Rusz Ágnes egykori oktatónk Öregasszony textilbábja Örkény Egypercesekhez.
A kiállítás április 24-én zárul.
Szöveg: Tihanyi-Konda Szilvia
Fényképek
Fényképek
0
/
0
0
/
0