Bíró Fanni a 35. OTDK 1. helyezettje

"A matematika módszertana" alszekcióban

2021.05.03.
Bíró Fanni a 35. OTDK 1. helyezettje

SIKEREK A 35. ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁN

Az ELTE TÓK 14 dolgozattal szerepelt az országos bemutatón, a Kart képviselő 18 hallgató minden szekcióban sikeresen szerepelt. Mint a zsűri a díjkiosztókon kiemelte, a magas színvonalú versenyen már a részvétel is győzelemnek számít, az ország legeredményesebb kutató hallgatói versenyeztek egymással.

Büszkék lehetünk mindannyiukra!

Bíró Fanni 1. helyezést ért el a 35. OTDK Tanítás- és Tanulásmódszertani, Tudástechnológiai szekció „A matematika módszertana” alszekciójában.

Témavezetője Csíkos Csaba professzor.
 

Dolgozata és bemutatója nagy sikert aratott a szekció-ülésen, számos kérdést kapott Magyarországon különlegességként megjelenő témájával: Az alsó tagozatos kínai és magyar matematika tankönyvek összehasonlító elemzése a vizuális reprezentációk szempontjából.

Munkája felhívja a figyelmet arra, hogy a mekkora jelentősége van a feladatokhoz illő, gondolkodtató és segítő ábráknak a matematikatanítás eredményességében – s e területen hazánkban milyen irányú fejlesztés lenne szükséges.

Dolgozatának tudományos összefoglalója: Az alsó tagozatos kínai és magyar matematika tankönyvek összehasonlító elemzése a vizuális reprezentációk szempontjából

Az alsó tagozatos tanulók matematikai gondolkodásának jellemzőit évtizedek óta élénk érdeklődéssel kíséri a neveléstudomány. Dolgozatunkban az alsó tagozatos matematikaoktatás fontos területét, a tankönyvek jellemzőit és a taneszköz-használat kérdéseit vizsgáljuk.

Kutatásunkban kínai és magyar matematika tankönyvek vizuális reprezentációit hasonlítjuk össze. Az első és második osztályos könyvek összehasonlítása során számtalan olyan különbség mutatkozott, melyek nem pusztán esztétikai, ábrázolásbeli különbségek, hanem didaktikai, gondolkodásfejlesztési szempontból is figyelemreméltók.

Első kutatási kérdésünk annak vizsgálata, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a kínai és a magyar tankönyvek között a szöveges feladatokhoz rendelt külső vizuális reprezentációk tekintetében. Elmondható, hogy jelentős eltérés mutatkozik a reprezentációk típusainak használatában. A magyar tankönyvekhez képest a kínai tankönyvekben nagy hangsúlyt kapnak lényegi információt tartalmazó, azaz a szöveges feladatok szerves részét képező képek is.

További különbség, hogy a kínai tankönyvekben minimális a vizuális reprezentáció nélküli szöveges feladatok száma, szemben a magyar könyvekkel, amelyekben a szöveges feladatok jelentős hányadát vizuális reprezentáció nélküli szöveges feladatok teszik ki. Az ábrázolások jellegét tekintve mindkét ország könyveiben szinte kizárólagosan csak piktoriális képeket láthatunk, azonban a magyar ábrázolások mégis inkább a sematikus ábrázolás irányába mutatnak, míg a kínai könyvekben nem ritka az egészen részletgazdag, már-már festményszerű illusztráció sem. További jelentős különbség az emberábrázolások számában mutatkozik. Az alsó tagozatos gondolkodásfejlesztés, valamint a metakogníció fejlesztése szempontjából a kínai tankönyvek ábrázolásmódjában számos olyan lehetőség rejlik, melyek segítségével már egészen az első osztálytól kezdhető az önreflektív, metakognitív gondolkodás és problémamegoldás ösztönzése, segítése.

Az illusztrációkon gyakran gyermekek közötti párbeszédet jelenítenek meg, azaz hangsúly van a problémák és problémamegoldó stratégiák közös megvitatásán, melynek fontos szerepe van a gondolkodásfejlesztésben és az önreflektív gondolkodás fejlesztésében is.