Imreh Dominika, Iváncsics Anna Rebeka a 35. OTDK 2. helyezettjei

SIKEREK A 35. ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIÁN

Imreh Dominika és Iváncsics Anna Rebeka 2. helyezést ért el a 35. OTDK Tanítás- és Tanulásmódszertani, Tudástechnológiai szekció „A matematikatanítás” módszertana alszekciójában.

Témavezetőjük Svraka Bernadett tanársegéd.

Dolgozatuk témája rendkívül aktuális, a kisiskolások matematika tanításának gyakorlatát segítő, a teljesítményre ható kognitív és affektív tényezőket tudományos módszerekkel feltáró, elemző munka. A bonyolult statisztikai számításokra épült munkát a konferencián magas szinten és hitelesen mutatták be.

Dolgozatuk tudományos összefoglalója: A matematikai teljesítményt befolyásoló tényezők összefüggésvizsgálata

A gyermekek kognitív képessége minden tantárgyi tudás alapja. Minőségileg és mennyiségileg meghatározza az elsajátított tananyag tartalmát, és eltérése módosíthatja a végrehajtó funkciókat. Ezáltal befolyásolja a diákok iskolai eredményeit, illetve későbbi előmenetelüket az oktatás területén. A mindennapi gyakorlatban a tanulók matematikai tudását többnyire osztályzatokkal értékeljük, de ez az érdemjegy nem minden esetben tükrözi híven a diákok valódi képességeit és tudását. A különbség hátterében számtalan okot tudhatunk, melyek többek között lehetnek genetikai eredetű problémák, a szülői elvárások, a tanító személye, az osztályközösség, a nem megfelelő tanítási módszerek stb.

Kutatásunk során a teljesítmény és a képességek közötti összefüggés és különbség feltárását végeztük a kognitív és az affektív tényezők segítségével. Korábbi kutatások alapján megállapítható, hogy az affektív faktorok közül a szorongás, illetve annak egy fajtája, a matematika szorongás kiemelkedő szerepet játszik a gyermekek matematikai teljesítményének alakulásában, mely a felső tagozaton válik mérhetővé. Ezért vizsgálatainkat a 6. évfolyamos általános iskolai tanulók körében folytattuk, mely során átfogó és specifikus vizsgálatokat végeztünk. Teljes kognitív képességprofilt állítottunk fel, és affektív tényezőket is figyelembe vettünk. Mintánkban 71 gyermek szerepel, 35 fiú és 36 lány. A kutatás módszereit kvantitatív mérőeljárások alkották, melyeknek eredményeit pszichometriai elemzéssel végeztük. Mérőeszközeink a WISC-IV intelligenciateszt, a Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata 6/I, a Matematikai Szorongást Mérő Teszt és a Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív voltak. Ezen eredmények összefüggéseit az SPSS statisztikai program segítségével elemeztük. Legfontosabb kutatási eredményeink közé tartozik, hogy mintánkon a magasabb intelligenciaszint jobb matematikai képességekkel, illetve a jobb matematikai képességek magasabb osztályzattal társultak. Vizsgált mintánkról továbbá az is elmondható, hogy a nagyobb szorongásszint alacsonyabb matematikai osztályzattal párosult, valamint pozitív irányú, közepesen erős kapcsolat van az intellektus, a munkamemória és matematikai szorongás között.

Kutatásunk releváns a pedagógiai gyakorlatban is, hiszen, ha megértjük a gyermekek teljesítménye mögött zajló kognitív és egyéb pszichológiai folyamatokat, akkor – a megfelelő módszertan kiválasztása után – hatékonyabban segíthetjük őket a képességeikhez mért legjobb teljesítmény eléréséhez.