Karunk oktatói - Lehmann Miklós

Dr. Lehmann Miklós egyetemi docens, a Társadalomtudományi Tanszék tanszékvezetője pályázik az ISSZK igazgatói posztjára, ennek apropóján készült vele az alábbi interjú.

- Mit kell tudni az ISSZK-ról, milyen típusú munkák folynak a keretén belül?

Az Illyés Sándor Szakkollégium 2007-ben kezdte meg működését az ELTE három pedagógiai kara, a BGGYK, a PPK és a TÓK hallgatóinak részvételével. A tagok nagyobb része jelenleg a PPK-ról érkezik, ezért úgy látom, a jelenleg markáns pszichológia mellett a pedagógiai irányt is meg kellene erősíteni (természetesen nem a pszichológia kárára). A szakkollégium egy interdiszciplináris, demokratikusan működő közösség, amely a különböző pszichológiai és pedagógiai területek együttes gondolkodását célozza a hallgatók fejlesztése érdekében. Olyan közeg, amelyben a tagok inspirálják egymás gondolkodását, egyéni és közös projekteket valósítanak meg, kihasználva ebben az interdiszciplinaritás nyújtotta előnyöket. A szakkollégium három központi fogalomban deklarálja tevékenységét: szakmaiság, közéletiség és közösségiség. Ennek megfelelően az itt folyó munka magas szakmai színvonalat céloz meg, eleget kíván tenni a pszichológiai és pedagógiai hivatással járó társadalmi felelősségnek, és kiaknázza a közösségben rejlő erőt, amely nem csupán az együttes gondolkodást, hanem az emberi kapcsolatok elmélyítését, a közösségi élet erősítését is jelenti.

A tagok nagyobb része bentlakó: a Nándorfejérvári Úti Kollégium egyik emeletén található, ahol a lakószobák mellett oktatási és közösségi helyiségek is vannak. Nem kötelező a bentlakás, de a hamisítatlan egyetemi léttől elválaszthatatlan közösségi életet nagyban megkönnyíti.

A szakkollégiumi munka műhelyekben folyik, amelyek a szakmai együttműködést célozzák, ugyanakkor biztosítják a tagok kutatói és gondolkodói szabadságát. A témákat a tagok választják ki, és a műhelyek hangolják össze, ezzel is előmozdítva az egyéni fejlődést. Jelenleg három műhely működik: az Iskolák Világa, a Pszichológia és a Társadalmi Felelősségvállalás műhely. A műhelyek mellett speciálisan a szakkollégium számára induló kurzusok felkért előadókkal segítik a hallgatók munkáját, valamint mentorrendszerrel, a hallgatók által választott személyes mentorokkal követik nyomon az egyéni fejlődést.

A szakkollégium munkájához hozzátartoznak a szakmai rendezvények, konferenciák (a tagok érdeklődésüknek megfelelő konferenciákon vesznek részt, de a szakkollégium maga is szervez konferenciákat), a társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó tevékenységek (a szakkollégium nyaranta középiskolások számára szervez szabadegyetemet, emellett tagjait önkénteskedésre biztatja, és részt vesz jótékonysági, környezetvédelmi akciókban is), valamint a közösségi események.
 

- Milyen érdeklődésű hallgatók jelentkezését várjátok?

A szakkollégium célkitűzése szerint olyan hallgatókat vár, akik később aktívan részt szeretnének venni a társadalom életének alakításában azzal, hogy saját hivatásukat magas színvonalon, a pszichológia és pedagógia társadalmi felelősségének tudatában, azt felvállalva kívánnak dolgozni. A jelentkezőktől ezért azt várják, hogy érdeklődjenek saját diszciplínájuk aktuális kérdései, valamint e kérdések társadalmi összefüggései iránt. Kissé leegyszerűsítve, olyan hallgatók jelentkezését fogadja szívesen, akik saját tudásuk mellett szeretnének újítani, fejleszteni.
 

- Milyen tanácsot adnál a szakkollégiumba felvételizőknek, hogy a felvételi mindhárom fordulóján sikeresen szerepeljenek?

Elsősorban az lényeges, mennyire tudnak azonosulni a szakkollégium célkitűzéseivel, a három pillér, a szakmaiság, közéletiség és közösségiség által fémjelzett értékekkel. Emellett bátorítanám a felvételizőket, hogy fogalmazzanak meg önálló gondolatokat, ismerjenek meg mélyebben olyan problémákat, amelyek foglalkoztatják őket – vagy éppen vizsgálják meg azokat a kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban elégedetlenek, például az iskolai, óvodai, bölcsődei tapasztalataik vagy tanulmányaik alapján. A jelentkezéshez szükségük lesz egy igényesen megírt szakmai anyagra is, amely akár egy már valamely kurzusra elkészített, hosszabb dolgozat is lehet. Motivációjukról először írásban, majd a második fordulóban szóban is számot kell adniuk, ezért érdemes meggondolni, melyek azok a problémák, amelyek leginkább érdeklik őket (és amelyek terén leginkább felkészültek), hiszen a beszélgetés ebben az irányban halad majd. A harmadik forduló már leginkább a társas készségekről szól, itt előnyt jelent a jó kommunikációs képesség, a mások irányában tanúsított nyitottság és érdeklődés, valamint a kooperatív feladatokban szerzett tapasztalat.

Az is fontos, hogy senki ne gondolja, a három fordulós felvételi „leküzdhetetlen akadály”: egy kellően motivált és érdeklődő hallgató nagyon könnyen teljesíti azt, és a TÓK-ra rengeteg ilyen hallgató jár. Mindenképp jelentkezzen, aki kedvet érez a kutatáshoz, nem riad vissza attól, hogy így egy kicsit többet tanuljon az egyetemen – és cserébe egy nagyon jó közösség tagja lehet. Nem elhanyagolható az sem, hogy a szakkollégiumi munka kitűnő ajánlólevél lesz a későbbi pályafutása különböző állomásain.
 

- Változik valamiben az ISSZK az elmúlt évekhez képest?

A 2007-es induláshoz képest a fő változást a műhelyek 2017-es megalakítása jelentette, korábban a szakkollégium egyetlen nagy műhelyként működött. Nyilván minden igazgatóváltás egyben kisebb változást is jelent, de a szakkollégium életében a közgyűlési és választmányi döntések a leginkább meghatározók, ezért a tagok változása, a végzősök távozása és az újak érkezése folyamatos megújulást is jelent. Minden szakkollégiumi tag alakít valamennyit a közösségen, hiszen részvételével, egyéni érdeklődésével hozzájárul a közösség fejlődéséhez is.
 

- Személy szerint neked mi lesz a feladatod igazgatóként a kollégiumban?

Az új igazgató kiválasztása jelenleg ott tart, hogy a közgyűlés meghallgatott és támogatta a pályázatomat. A kinevezéshez szükséges a szenátus támogatása és a rektor döntése is. Ezek még nem történtek meg, tehát nem állíthatom, hogy én leszek a szakkollégium következő igazgatója.

Lényeges tiszteletben tartani, hogy a szakkollégium egy demokratikus közösség, amelyben az igazgató nem irányító, hanem segítő. Szakmai szempontból támogatást kell nyújtania a tagok egyéni fejlődéséhez, facilitálni őket, és a megfelelő kollégák bevonásával hozzájárulni tudásuk és készségeik fejlesztéséhez. Ez a személyes konzultációkon, a közösségi eseményeken, valamint a műhelyvezetőkkel és a kurzusok oktatóval folytatott együttműködésben valósulhat meg. A szakmai munkán kívül az igazgató számos adminisztratív feladattal rendelkezik, amelyek a szakkollégium működésének feltételeit biztosítják. Mindezek mellett az igazgató egyben mediátor is az egyetem és a szakkollégium között, képviseli a szakkollégium érdekeit a különböző egyetemi fórumokon, és kapcsolatot tart fenn a szakkollégium működéséhez elengedhetetlen szakmai, pályázati, pénzügyi és egyéb területek képviselőivel.