Kelemen Elemér (1937-2022)

Életének 86. évében elhunyt Kelemen Elemér, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar nyugalmazott főigazgatója, professor emeritus, neveléstörténész.

Kelemen Elemér 1937. június 13-án született Egerben. A gimnázium elvégzése után (Tamási, 1955) az ELTE Bölcsészettudományi Kar, magyar-történelem szakára nyert felvételt és négy év elteltével itt szerezte meg középiskolai tanár végzettségét. Ezt kamatoztatva öt éven keresztül a dombóvári Apáczai Csere János Gimnázium tanára volt, azután négy évig a kaposvári Tanítóképző Intézet könyvtárosaként működött, 14 évig a Somogy megyei Pedagógiai Intézet vezetője volt. 1970-ben bölcsészdoktori, 1981-ben a történettudomány (művelődéstörténet) kandidátusi fokozatot szerzett. Dolgozott többek között az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban, valamint a Művelődési Minisztériumban is. Munkásságában végig jelen volt a pedagógus attitűdje, hivatástudata, amely a Budapesti Tanítóképző Főiskoláig, majd az ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Karáig vezette, ahol két cikluson keresztül töltötte be a főigazgatói tisztséget. Nemzetközileg is méltányolt neveléstörténeti munkássága széles tematikát ölel föl, elsősorban mégis az eötvösi és az azt követő oktatáspolitikai koncepciók és gyakorlatok elemzésével járult hozzá a magyar neveléstörténet utolsó másfél évszázadának megismeréséhez. Kutatómunkája iskolát teremtett, több fiatal neveléstörténész, oktatáspolitikával foglalkozó szakember védte meg az irányításával készített tudományos értekezését.

2006-ban vonult nyugdíjba, de ezt követően is további oktatói feladatokat vállalt, kutatásait rendkívül nagy számú színvonalas publikációkban tette folyamatosan közzé, aktívan folytatta közéleti munkáját

2008-ban kimagasló szakmai munkájának elismeréseként a Professor Emeritus címet kapott.

Fájó szívvel búcsúzunk professzor úrtól!