Kulturális mediációs hallgatóként közel állnak – és valamennyire közel is kell állniuk – szívünkhöz a különböző kulturális intézmények, valamint ismernünk kell kulturális örökségeinket.

Ilyen örökséget őriz, éltet és közvetít a Magyar Nemzeti Galéria is, mely nemcsak gyűjteményét, hanem helyét tekintve is magasztos intézmény, mely a város budai oldalát ékesítő várban talált otthonra. Ez az egyáltalán nem hétköznapi intézmény adott fizika keretet az október 10-i kihelyezett A kulturális örökség magyarországi intézménytörténete órának, Dr. Hoványi Márton tanár úr vezetésével.

A különböző kiállítások egyes képeinek megtekintése nem hagyományos tárlatveztés keretein belül zajlott, sokkal inkább a közös gondolkodás jellemezte. A különböző korok és festészetben megjelenő irányzatok közötti barangolás során a képek értelmezésében a keletkezési körülmények ismerete és szakértői vélemények mellett helyet kaptak saját megfigyeléseink, benyomásaink, gondolataink. Az egyes festmények előtt hosszasan időztünk, csodáló szemekkel néztük, és egymásba fonódó gondolatmenetek mentén fejtegettük azt a kulturális közeget, amelyhez egy-egy festmény – színhasználatában, kompozíciós elrendezésében és tematikájában is – közvetíteni szeretne. Példának okáért Hollósy Simon Tengerihántás című festményének értelmezése során szinte egyöntetűen véltük felfedezni a magyarság ősi kedélyvilágát, az ösztönösséget, játékosságot, csalogatást és titokzatosságot. A festmény tematikája, színei és dinamikája egyaránt idézik a klasszikus magyar irodalmi tankönyvek illusztrációjának világát számunkra.

A látogatás alkalmával nemcsak a festmények nagyszerűsége volt a figyelem középpontjában, igyekeztünk azok térbeli elhelyezésére, a kurátori szempontokra is hangsúlyt fektetni. Megfigyeltük, hogy egyes festmények értékességét hogyan tudják hangsúlyozni annak függvényében, hogy hol állítják ki azt. Ennek kapcsán figyeltük meg Berény Róbert, a Nyolcak művészcsoport egyik tagjának, a Csellózó nő című festményét, mely a posztimpresszionizmus egyik jelképeként már távolról magához csalogatja a látogatót színei, dinamikája, és főként térben elfoglalt helye miatt, melynek köszönhetően az emelet több pontjáról is jól észrevehető.

A nem mindennapi látogatásnak köszönhetően a Kulturális mediáció mesterszak nappali és levelező tagozatos hallgatói betekintést nyerhettek a múzeumok világába, valamint a különböző korok és stílusirányzatok kiemelkedő képzőművészeti alkotásainak sajátosságaiba, mely által újabb tudással és szemléletmóddal gazdagodhattak.

Írta: Boldizsár Krisztina