Makovecz élménybeszámoló – Selye János Egyetem hallgatójától

2020.10.09.
Makovecz élménybeszámoló – Selye János Egyetem hallgatójától

Élménybeszámolóm elején előzetesen bemutatkoznék, Pokorná Melissának hívnak, a Selye János Egyetem végzős hallgatója vagyok. A Makovecz programról egy ismerősöm által szereztem tudomást, ami azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Látva lelkesedését, és heti élménybeszámolói által én is kedvet kaptam hozzá. Másrészt úgy láttam, szakdolgozatom témájában is segítségemre lehet a kutatómunka, hiszen szakdolgozatomat egy híres meseregény elemzéséből írtam, amely során érintettem az olvasóvá nevelést, annak fontosságát, hiszen az olvasás több szempontból is befolyásolja a gyermekek fejlődését, főleg ezekben az időkben, ahol az olvasás már-már feledésbe merül.

Kutatómunkám témája pedig az olvasás hatása a gyermeki fejlődésre volt. Azon túl, hogy a téma által több kérdéskört is érinthettem, az öröm nem csak a téma végett volt határtalan, hiszen kutatómunkámat Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végezhettem. Az intézmény jó híre és felkészültsége már gimnáziumi éveim alatt is eljutott hozzám, így, ha tanulmányaimat nem is ott folytattam, mindenképpen el szerettem volna én is látogatni oda. Előzetesen pedig elmondhatom, hogy nem okozott csalódást, bár a világban megjelenő vírus végett nem sokáig élvezhettem.

Már az indulás izgalmakkal telt számomra hiszen, ha Budapestre utazhattam, annak mindig valamilyen különleges oka volt, színház, múzeum. A vonatról leszállva pedig mintha egy más világba csöppentem volna bele. Személy szerint egy nagyon nyugodt városban lakom, ahol nem történik különösebb izgalom, de ez a város szó szerint él, ami elsőre talán ijesztő is lehet. Maga a könyvtár jól megközelíthető helyen van, kívülről pedig egy teljesen átlagos könyvtárnak néz ki, de belülről az ember úgy érezheti, mintha egy filmbe csöppent volna bele. Személy szerint elsőre a Harry Potter filmek jutottak eszembe, és azonnal lenyűgözött az épület. Megszámlálhatatlan könyv, egy nyugodt, csendes és egyben mesébe illő környezet. Régen, ha könyvtárba mentem, mindig jobbnak láttam, ha hazaviszem a könyvet, és a saját kis szobámba elolvasom, de itt ez az érzés fel sem merült. Az óriási helységben több számítógép is megtalálható, ahol kedvünk szerint kereshetjük ki a szükséges könyvet, és amint kikérjük, hiszen még nem is kell megkeresnünk őket, meg is érkezik hozzánk, és már be is ülhetünk a többi diák közé tanulmányozni azokat az óriási arany színű lámpák alatt.

Ebben pedig az ott dolgozóknak nagyon nagy szerepük van, a türelmüket pedig utólag is köszönöm. Ezt a látványt mindenkinek látnia kell egyszer.

A környezeten túl szót ejtenék magának az iskolának a felkészültségéről is. Mint tudhatjuk márciusban sajnos nem folytathattuk személyes formában a tanulmányainkat, ezért otthonról kellett a tanulás minden nehézségével megbirkóznunk, ezért a kutatómunkámat sem folytathattam a megszokott és előre megtervezett formában. Fel is merült a kérdés, most hogyan tovább? Szerencsére a lehető legtöbb segítséget megkaptam, hiszen több online felületen is lehetőségem nyílt a további kutatásra. Az iskola nyilvánossá tette temérdek könyvét, így otthonról is, bár sajnos nem abban a mesebeli környezetben folytattam a kutatást.

Több érdekes könyvet is felhasználtam ehhez például Komáromi Gabriella könyvét, Bárdos József könyvét vagy az olvasóvá nevelés témáját érintve Béres Judit munkáját. Előzetesen magáról a gyermekirodalomról tájékozódtam, illetve annak változásáról az idők során, hiszen a mai modern gyermekirodalom merőben más a megszokotthoz képest, ez nem is csoda hiszen valakinek fel kell vennie a versenyt a gyermekek fejlődésével. A mai gyermek az izgalmakkal teli meseregényeket szereti, amelyben azonosulni tud a hőssel, nem csak megjelenésében, szóhasználatában, de életszituációiban is.

Nem csak a kezdeti szakaszban fontos a gyermekek számára az olvasás, de az óvodában, az alapiskolában is kiemelkedően fontos lehet. Nem kizárólag a kommunikációt a szókincsgyarapodást illetően, de a szocializációban is segíthet, és az élet nehéz szakaszainak túljutásában is. Ezen kívül a vizuális nevelést, illetve az iskolában előforduló több tantárgyat is érinti, úgy, mint például a logikus gondolkodást.

A felelősség pedig rajtunk pedagógusokon van, fel kell tudnunk mérni mely művek, mesék, meseregények is valók az adott korosztály számára, hiszen nagyban befolyásolja a fejlődésüket, szocializációjukat, és a későbbi életüket is, ezen kívül azonban figyelembe kell vennünk a mai gyermekek igényeit is. Sokkal bátrabbnak kell lennünk, élményszerűvé kell varázsolnunk az olvasást, akár újszerű módszerek segítségével is.

Zárásul pedig szeretném megköszönni, hogy ilyen élményben lehetett részem, és természetesen a sok segítséget és türelmet is.