Márkus Éva
2019-ben 150 éves az állami magyar nyelvű tanítóképzés. Múltidézésünkkel az elmúlt négy évtized történéseit vesszük számba: milyen volt a tanító- és óvóképzés a rendszerváltás előtt? Hogyan élte meg az intézmény a 90-es évek nehéz időszakait? Mit jelentett az ELTE-be való integrálódás? Hová tart jelenleg a tanító-, óvó- és kisgyermeknevelő képzés?
Folyamatosan bővülő interjúsorozatunkban a tanítóképző főigazgatói és dékánjai beszélnek a TÓK-hoz fűződő személyes és szakmai kapcsolatukról.
1. Meséljen a jelenről, dékáni tevékenységéről, szerepéről!
2017. november 7-én kaptam megbízást a Kar vezetésére Prof. Dr. Borhy László rektortól. A következő évben benyújtottam a pályázatomat, és 2018. május 10-én a Kari Tanács egyhangú szavazással megszavazta azt. Nagy öröm volt ez számomra, nagy megtiszteltetés és természetesen nagy felelősség is megfelelni a bizalomnak.
Megbízott dékánként elindítottam a Kancellária munkatársainak meghívását a Karra, a dékáni értekezletekre, dékáni tanácsokra. Leültünk tárgyalni a Kontrolling Osztály vezetőjével a költségvetés állásáról, az épületünkért felelős kolléganővel, az üzemeltetésért felelős vezetővel, a műszaki főigazgatóval és a (kari) beruházásokért felelős kollégákkal. Egyeztettük velük a közösségi tér, az iskolakert, a nemzetiségi meseszoba kialakításának, a könyvtár átalakításának szándékát és felhívtuk a figyelmüket az ütemezés fontosságára, utalva arra, hogy 2019-re a beruházásoknak meg kell valósulniuk – a 150 éves jubileumra való tekintettel. Meghívtuk az informatikai igazgatót, akit többek között a kari wifihelyzet jobbításának lehetőségéről kérdeztünk, a Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Igazgatóság munkatársát, akivel az új kari honlap létrehozásáról egyeztettünk. A Füvészkert igazgatójának támogatását bírjuk a rózsakert megújításának ügyében. További meghívások is folyamatban vannak.
Hangsúlyos lépés volt az 1/2018 sz. dékáni utasítás kiadása a kötelező heti óraszámok megállapításáról. A heti 2 óra konzultáció beépült az oktatók kötelező óraszámába. Az intézkedés célja az volt, hogy segítse a tudományos teljesítmény növekedését. Az intézkedés egy félévre vonatkozott, de amennyiben a költségvetés helyzete megengedi, további félévekre is kiadható. Bizonyos területeken szerény bérfejlesztés már elindult, de a jövő feladata ennek további kiterjesztése, természetesen a költségvetés állásának függvényében – ahogyan ez a KT 2018. márciusi ülésén jelen lévő Rektor úrtól is elhangzott.
2018-ban és 2019-ben a Kar több jeles évfordulót ünnepel. Az első állami tanítóképző, a Kar jogelődje 1869 novemberében kezdte meg működését az 1868-as törvény szerint a budai képző, ennek székhelye volt 1911-től jelenlegi épületünk. 150 éves története során ez az intézmény mindvégig a magyar nyelvű tanítóképzés szakmai mintaképzőjének számított. Ha az ország jelenleg tizennégy tanítóképzéssel foglalkozó intézményének eddigi eredményeit tekintjük, tanítóképzésünk ma is őrzi kiemelt szakmai rangját. Az állami tanítóképzés kezdetének 150. évfordulója összeköthető egy másik fontos eseménnyel: 70 éve, 1958-ban jelent meg az a rendelet, ami a tanító- és az óvóképzést 1959-től felsőfokúvá tette. A szintén tizennégy óvóképzést folytató felsőoktatási intézmény között is szeretnénk őrizni első helyünket, és törekszünk a közel tízéves csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakunk hasonló eredményességének megőrzésére is.
Az évfordulókat ünneplő, másfél éves rendezvénysorozat magába foglalja a Kar hagyományos és ünnepi programjait: az országos mesemondó versenyt, a rendszeres képzőművészeti kiállításokat, koncerteket, konferenciákat, zenés színpadi előadásokat, a felsőoktatási hallgatók szónokversenyét, a tudományos tehetségeket támogató programokat és néhány kiemelt eseményt: készülő emlékkötetek könyvbemutatóját és egy nagyobb léptékű alumni-rendezvényt is. Megkezdtük a 150 éves jubileumi megemlékezés előkészítését is: operatív bizottság alakult, logót terveztek a Vizuális Nevelési Tanszék munkatársai ebből az alkalomból és az épületet 150 kép fogja díszíteni az elmúlt 150 évből. Megújul a rózsakert, a könyvtár és közösségi tér kialakítását is tervezzük az új épületrész árkádja alatt.
Dékánként arra törekszem, hogy minden kari munkatárs véleményét, ötleteit hasznosítsam, mert eddig tanszékvezetőként, dékánhelyettesként és megbízott dékánként azt tapasztaltam, hogy a kreatív kezdeményezések és a nyílt, érdemi viták nyomán kialakított közös döntések eredményesebbé teszik a munkát. Meghatározónak gondolom a bizalmi légkört, ez a feltétele annak, hogy jól érezhessük magunkat a munkahelyünkön, kreatívan tudjunk együtt dolgozni.
2. Hogy került az intézménybe?
1993 és 1996 között a Zsámbéki (később: Zsámbéki Katolikus) Tanítóképző Főiskola tanársegédjeként dolgoztam, de az utolsó évben már hívtak a BTF-re (Budapesti Tanítóképző Főiskola) óraadónak, amit örömmel elfogadtam. Sokkal kellemesebbek voltak itt a munkakörülmények. 1996-tól dolgozom az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának (illetve a Kar jogelődjeinek) Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszékén, kezdetben tanársegédként, 1999-től főiskolai adjunktusként, 2002-től főiskolai docensként, 2013-tól egyetemi docensként.
3. Hogyan tudná szakaszokra bontani a pályájának azt a szeletét, amit itt tölt?
1996 és 2004 között éltem a főiskolai oktatók mindennapjait, tanítottam. 2001-ben doktori fokozatot szereztem. 2004-ben megszületett a kislányom, 2006-ig otthon voltam vele. 2007. július 1-től az ELTE TÓFK (2009 óta ELTE TÓK) Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszékén három évre szóló tanszékvezetői megbízást kaptam, amit 2010-től további négy évre, 2014. július 1-től pedig további öt évre elnyertem.
2007-től folyamatosan dolgozom a Kar Erasmus-koordinátoraként. Kiemelten fontosnak tartom, hogy hallgatóink külföldi résztanulmányok folytatásával gazdagítsák szakmai tudásukat. Fejlesztettem a német nyelvterületen kiépült kapcsolatainkat a németországi Augsburg, Schwäbisch Gmünd és az olaszországi Bozen/Bolzano partnerintézményeivel. Új Erasmus-partnerségi kapcsolatokat létesítettem ausztriai tartományi (Linz, Klagenfurt, Graz, Innsbruck) pedagógiai főiskolákkal, Erasmus-mobilitási együttműködést kezdeményeztem németországi társintézményekkel (Heidelberg, Ludwigsburg pedagógiai főiskoláival, a Freiburgi Evangélikus Főiskolával és a Drezdai Evangélikus Főiskolával), továbbá Svájcban a Bázeli Pedagógiai Főiskolával. Meghívásnak eleget téve felvettem a kapcsolatot a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemmel, a Bécsi Pedagógiai Főiskolával, valamint a Belfasti Queens University Stranmillis College partnerintézménnyel.
2016. szeptember 1-től öt évre pályázat útján megbízást kaptam az ELTE TÓK nemzetközi és tudományos ügyekért felelős dékánhelyettesi feladatainak ellátására. Dékánhelyettességem alatt első alkalommal vettünk részt az ELTE Kárpát-medencei Nyári Egyetemén, amely a tudomány eszközeivel segíti a határon túli magyar fiatalok szakmai fejlődését, valamint új, határokon átívelő kapcsolatokat épít közöttük. Rögtön az első alkalommal színvonalas és sikeres programot állítottunk össze – a Kar több tanszéke együttműködésével. A program címe A művészettel nevelés gyakorlatai kisgyermekkorban volt. A szekció workshopjai betekintést adtak a művészetek alkalmazásának óvodai, iskolai gyakorlatába. A Nyári Egyetemen való részvételt a továbbiakban is támogatom.
Nagy eredménynek tartom, hogy elindítottam az angol nyelvű óvóképzés programjának kidolgozását. Az ELTE minden kara indít idegen nyelvi képzéseket, ebből a sorból lógtunk ki negatív értelemben, ezért is, a presztízsünk javítása érdekében, valamint a nemzetköziesítés jegyében és a várható bevétel-növekedés okán is fontos lépés volt ez, amit a tanszékekkel együttműködve tettünk meg.Fontosnak tartom, hogy elkészült a nemzetköziesítés témájú kari összefoglaló dokumentum. Elkészült emellett a tudomány, kutatás témájú kari összefoglaló dokumentum is. Ezekkel saját magunk is tiszta képet kapunk, hogy milyen teljesítmények állnak a Kar oktatói, kutatói mögött, és kifelé is dokumentáljuk, hogy a Karon sokszínű, hasznos és színvonalas munka, nemzetközi tevékenység és kutatás folyik. A kutatás, tudomány című dokumentum angol fordítása is elkészült.
A pályázati tevékenység fellendítésére több alkalommal pályázati értekezleteket tartottunk, többek között Erasmus+ Kreditmobilitás és tervezett kari pályázatok témában. Ezeken a megbeszéléseken a Kar nemzetközi hálózatát hoztuk közelebb azokhoz a kollégákhoz, akik a jövőben nemzetközi projektet szeretnének megvalósítani pályázat keretében (pl. Erasmus Stratégiai Partnerségek), de nincsen megfelelő partnerhálózatuk. A megbeszélés fő célja a kari nemzetközi projektek bővítése volt. Hiszem, hogy fontosak az ilyen jellegű találkozók, segítik az információáramlást, a munkatársak előtt világossá válik, hogy rengeteg lehetőség van pályázatok benyújtására. Dékánhelyettességem alatt támogattam további partnerségek kötését, így újabb olasz, spanyol, horvát, izlandi, holland Erasmus-kapcsolatok jöttek létre, az USA pedig a kreditmobilitás révén kapcsolódott be partnerként a Kar életébe.
2017-ben pedig jött a dékáni megbízatás.
4. Melyik időszakot volt a legnehezebb megélni?
Nehéz időszak volt az 1990 és 2000 közötti, amikor a tanszékünket a megszüntetés, beolvasztás veszélye fenyegette. A tanszék vezetését már nyugodtabb időkben vettem át.
Aztán 2017 novemberében épp egy külföldi utam idején hívott fel Rektor úr, hogy elvállalnám-e a Kar ideiglenes vezetését. Nem volt egyszerű helyzet, de azt hiszem, hogy lenyugodtak a kedélyek. Ehhez a Kar dolgozóinak és hallgatóinak támogatására volt szükség, amit meg is kaptam, és amiért hálás vagyok nekik. A döntéseket széles körű konzultációk előzték meg, azt gondolom, ennek a következménye az, hogy egyhangúlag támogatott a Kar abban, hogy folytassam a munkát fél év megbízott dékáni tevékenység után – immár megválasztott és kinevezett dékánként.
5. Melyik időszak volt a legpozitívabb?
Nem tudok egy időszakot kiválasztani; mindegyiknek megvolt a maga szépsége, fontossága, szerepe, egymásra épültek a pozitív időszakok.
Most várom az évfordulós eseményeket: a tanítóképzés jelentős fordulópontjaira emlékezve, Eötvös József munkásságának elismeréssel adózva, a Magyar Tudományos Akadémia támogatását kérve országos, tudományos konferenciát tervezünk, ami a múlt és jövő metszetében mutatja be a tanítóképzés jelentőségét, valamint a hazai tanító-, óvó- és kisgyermeknevelő-képzést folytató intézményeknek a köznevelés kiemelten fontos korai, alapozó szakaszáért vállalt felelősségét.
Azt reméljük, hogy az évfordulók alkalmát felhasználva láthatóvá tudjuk tenni a jövő megalapozására hivatott képzéseink eredményességét. A szerves fejlődés tervezésekor szem előtt kell tartanunk a megváltozott társadalmi igényeket, a hazai, a kárpát-medencei és a nemzetközi tapasztalatokat, és persze a – némelykor szűkösnek bizonyuló – lehetőségeket is. A hagyományok követése és az innováció egyszerre jellemzi a Kar életét és munkáját, ezt a szerves fejlődést szeretném segíteni a továbbiakban is.
6. Mit tart az intézmény életében fordulópontnak?
Fordulópont volt a Budapesti Tanítóképző Főiskola csatlakozása az ELTE-hez 2000-ben. Elvesztettük az önállóságunkat, de egy nagy múltú, országosan vezető és nemzetközileg is elismert intézményhez csatlakoztunk. A csatlakozás magával hozta a képzéseink minőségfejlesztését és a tudományos mutatóink javulását. Ez elvárás az ELTE részéről, képzéseink pedig az országos rangsorok élén vannak. Rengeteg a jelentkező, összehasonlítva a vidéki képzőkkel csodás helyzetben vagyunk. Tudtommal mi vagyunk az egyetlen intézmény az országban, amiben az összes műveltségterületet meghirdetjük, és ezek el is tudnak indulni. Tanszékvezetőink és szakfelelőseink kis kivétellel mind habilitáltak vagy habitusvizsgálaton átesett egyetemi docensek.
Fordulópont volt az is, amikor 2017-ben bekapcsolódtunk az ELTE osztatlan tanárképzésébe, magas színvonalú vizuális nevelési műhelyünk régi tervét megvalósítva rajz- és vizuáliskultúra-tanár MA-szakot indítottunk. A szakra az induláskor hét hallgató iratkozott be. A SEK szombathelyi tanítóképzésének csatlakozása az ELTE-hez újabb fordulópontot jelentett. A SEK tanítóképzés szakmai felügyeletét a Kar látja el.
7. Az épületben milyen változások (beruházások, infrastrukturális változások) történtek az integráció után?
A legjelentősebb volt, hogy a Bezerédi utcai épületet, ahol korábban az óvóképzés folyt, elvesztettük. Mára csak a Kiss János altábornagy utcai épület maradt. 2017-ben új bútorok érkeztek a Karra, és elkészült az épület külső szigetelése, újravakolása, kazáncseréje, 2018-ban pedig napelemeket szereltek fel, hogy energiahatékonyabb legyen az épület.
8. Milyen háttérfinanszírozással rendelkezik a kar?
A normatív finanszírozás és a hatékony – az oktatói kapacitás feszített hasznosítására építő – gazdálkodás eredményeképpen jól áll a Kar, jelentős maradványt is ki tudtunk gazdálkodni. Ez lehetőséget teremt a régóta szükséges kari beruházások megvalósítására, mindenekelőtt a hallgatói közösségi tér kialakítására, az oktatási tereknek a korszerű igényekhez alkalmazott átalakítására, a könyvtári közösségi tér kialakítására, hogy csak a legszükségesebbeket említsem. Ezek megvalósítása érdekében konzultációra hívtam az egyetem illetékes vezetőit, akik a megbeszéléseken segítő közreműködésüket ígérték.
2018-ban hosszú idő óta először kerülhetett sor bérfejlesztésekkel egyidejűleg az oktatói óraterhelés csökkentésére. Tervezem a folyamat folytatását, ami egyúttal a tudományos tevékenység feltételeinek javításához, remélhetőleg eredményesebbé válásához is hozzájárul.
9. Milyennek látja a jelenben a pedagógusok (és ezen belül a karon végzett szakmákban elhelyezkedők lehetőségeit) megbecsültségét a szakmában?
Az elhelyezkedési lehetőségek nagyon jók, hiszen mindhárom végzettség (csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus és tanító) nagyon keresett a munkaerőpiacon. A tendencia még jó pár évig megmarad, mert sok pedagógus megy az elkövetkező években nyugdíjba, az ő utánpótlásukról gondoskodni kell. Az angol kétnyelvi képzéseink és a német nemzetiségi képzéseink kiemelten jó elhelyezkedési lehetőséget kínálnak – akár még külföldön is.
A pedagógusok megbecsültsége javult. A felsőoktatási dolgozók anyagi megbecsülése még várat magára. Fontos feladat a kormányzat részéről a bérrendezés és a képzési normatíva emelése. Különösen a pedagógusképzésben visszás az a helyzet, hogy többet keresnek a közoktatásban dolgozó pedagógusok, akiket a mi oktatóink képeznek, mint például a doktori fokozattal rendelkező adjunktusaink.
10. Milyen feladatokkal, kihívásokkal kell a jelen karon oktató dolgozóinak szembenézni, és milyen segítséget adhat a Kar vezetőjeként?
Ha a társadalmi igényeket és a Kar oktatóinak szakmai felkészültségét egyszerre vesszük figyelembe, akkor továbbra is őriznünk kell a tanítóképzés minden műveltségi területének indítását. A négyéves, alapszakos tanítóképzés elve, hogy az első hat iskolaévben olyan pedagógus foglalkozzon a gyerekekkel, aki felkészült az első négy évben tanított valamennyi műveltségi terület oktatására, és az ötödik-hatodik év egy műveltségi területének tanítására. A közoktatásban szükség van a jól felkészült, fiatal tanítókra. A magas hallgatói létszám ellátása így társadalmi szolgálatnak is tekinthető.
A három éves kortól kötelező óvodáztatás megnövelte a képzett óvodapedagógusok iránti szükségletet. Karunk hét, az óvodai munkát gazdagító specializációval, illetve szakiránnyal várja a pályára jelentkezőket.
A társadalmi igényeket felismerve a BTK vezetésének, szakértő munkatársainak támogató közreműködésével tervezzük a tanító és az óvodapedagógus szakon a magyar mint idegen nyelv szakirány kidolgozását és indítását. A képzési és kimeneti követelmények módosításának engedélyeztetési eljárásával kezdődik a folyamat, ezt követően a szakirány tárgyainak kidolgozásával, és a jogszabályban előírt szervezetek, intézmények engedélyének megszerzésével folytatódik. Az összes engedély birtokában 2020 őszén indíthatjuk először az új szakirányokat.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés iránti igényt az alapszakos pedagógusvégzettséget előíró jogszabály fokozta, a szakhoz társuló kapacitások figyelembevételével törekszünk ennek az igénynek is megfelelni.
A tervezhető tendenciákra tekintettel a jelenlegi felvételi keretszámok megtartása látszik indokoltnak. Tudomásul kell vennünk, hogy – jóllehet a tizenhárom társintézménybe, azok csaknem húsz telephelyére felvettek közül a legmagasabb pontszámot a hozzánk jelentkezők érik el – tanulmányaik kezdetekor hallgatóink felkészültsége több fontos területen hiányos. A lemorzsolódás megelőzésének érdekében a tanító szakon a 2017-ben kidolgozott új tantervekben szövegértési és matematikai kritériumtárgyakat vezettünk be.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2016-ban elfogadott Intézményfejlesztési Terve kiemelkedően fontos stratégiai célként fogalmazta meg a képzés nemzetköziesítését. 2018-ban – hosszú előkészületek eredményeképpen – elkészült Karunkon a Pre-School Teacher Training, azaz az óvodapedagógus BA szak angol nyelvű képzési anyaga. A tervek szerint – az ELTE Szenátusának jóváhagyását követően – 2019 őszén elindulhat a képzés, aminek hazai és külföldi népszerűsítését az ELTE Nemzetközi Stratégiai Irodájával együttműködve szorgalmazzuk. Növekszik az angol nyelven (is) indított kurzusaink száma, kiszolgálva az Erasmus-vendéghallgatók mellett a tanulmányi feladataikat idegen nyelven teljesítők igényeit.
Az osztatlan tanárképzés 2017-ben indult rajz- és vizuáliskultúra-tanár szakjának kari gondozása szükségessé teszi az ELTE más karaival és a Tanárképző Központtal való folyamatos együttműködést. Karunk 2018 szeptemberében indította a tanító szakos végzettségűek számára hirdetett négy féléves rajz- és vizuáliskultúra-tanár mesterszakot. A rajz- és vizuáliskultúra-tanár képzés tantermi feltételeinek biztosítása a Karon komoly átszervezést tett szükségessé, új tanterem kialakítására kerül sor, ami a tanárszak speciális igényeit kielégíti.
Az oktatási dékánhelyettessel együttműködve dolgozunk hallgatóink számára újabb továbbtanulási lehetőségek kimunkálásán. Az ELTE Társadalomtudományi Karával együttműködve tervezzük az alapszakjainkon végzett hallgatóknak bemenetet biztosító, négy féléves szociálpedagógia mesterszak indítását. A képzés célja a gyermek- és ifjúsági korosztály, valamint családjuk, csoportjaik és közösségeik társadalmi beilleszkedésének segítésére, a hátrányos helyzetűek, szociális ellátásra szorulók életesélyeinek és életminőségének javítására való felkészítés.
Továbbra is fontos cél a Gyermekkultúra (korábbi nevén Koragyermekkori művészeti nevelés) mesterszak létesítése. Ezt előkészítendő tárgyalások folynak mind kari, egyetemi, mind minisztériumi szinten. A tervezett mesterszak célja, hogy a művészeti nevelés hatásrendszerének, a művészetek iránti fogékonyság kibontakoztatásának tudományos elméleteire épülő korszerű módszereket fejlesszenek és alkalmazzanak az intézményes nevelés első éveiben, elősegítve a gyermekek sokoldalú fejlődését. Nemzetközi kutatások szerint a koragyermekkori művészeti nevelés pozitívan hat a nyelvi fejlődésre, az olvasásra és a matematikai gondolkodásra, egyben hozzájárul a szakmailag megalapozott, céltudatosan tervezett személyiség- és közösségfejlesztéshez.
Egyeztetések kezdődtek osztrák Erasmus-partnerintézményünk, a linzi székhelyű Pädagogische Hochschule Oberösterreich vezetőjével, Mag. Herbert Gimpl rektor úrral, aki 2018 márciusában látogatást tett a Karon. Tárgyaltunk arról, hogy a németül jól beszélő (elsősorban a nemzetiségi szakirányon tanuló) hallgatóink számára lehetőséget szeretnénk biztosítani a hazai tanulmányok után Ausztriában, Linzben mesterszintű képzés folytatására. Ausztriában a tanítóképzés MA szintű (Masterstudium für die Primarstufe). Az együttműködésnek azóta kézzelfogható eredménye lett: elindult az ún. linzi program, amelyben a hallgatóinknak a hazai tanulmányaik után lehetőségük nyílik Linzben mesterszintű képzés folytatására.
2016 elején elkészült az ELTE e-learning-stratégiája, folyamatban van ennek aktualizálása. Karunkon – többek között az EFOP 3.4.3 pályázat forrásaiból – készülnek magyar és idegen nyelvű e-learning tananyagok és MOOC-ok. Alapvető fontosságú a TÓK wifihálózatának korszerűsítése; ígéretet kaptunk arra, hogy a szükséges fejlesztések 2019 szeptemberében megtörténnek.
A Kar évente-kétévente ismétlődő tudományos konferenciáinak körét jó lenne bővíteni, elsőként a ’mesekonferencia’ rendszeressé tételével. A 2018 márciusban nagy sikerrel megrendezett A mese interdiszciplináris megközelítései című nemzetközi tudományos konferenciát, az évfordulós eseménysorozat nyitóprogramját a rendezvények védnöki tisztét elvállaló Borhy László professzor, az ELTE rektora nyitotta meg. A sikeres konferenciák, konferenciasorozatok középtávú tervezésével, célirányos népszerűsítésével a Kar tudományos élete, tevékenységének ismertsége továbbfejleszthető, ezért ez a folyamatot támogatandó.
Fontos feladat a pályázati tevékenység erősítése, az együttműködés hasonló képzési profilú hazai és/vagy nemzetközi intézményekkel és az egyetem más karaival. Mivel a pályázatok összeállítása komoly idő- és energiabefektetést igényel, amit az oktatók jelenlegi terhelésük mellett nagyon nehezen tudnak teljesíteni, szükség van erősebb nemzetközi (európai uniós) pályázatmenedzsmenti tudással rendelkezők közreműködésére, a pályázatírás professzionális támogatására.
Az eddig kialakított gyakorlatnak megfelelően szükséges segíteni a minősített oktatók számának növelését. Folytatódnak a habitusvizsgálati eljárások a Karon, hogy minél több vezető oktatónk lehessen, akik magas színvonalon oktatnak és kutatnak. Az ELTE Intézményfejlesztési Terve megfogalmazza a kiválósági követelmények teljesülésének fokozott vizsgálatára irányuló munka fejlesztését, hogy tárgyilagosan elbírálható, teljesítményelvű értékelés valósulhasson meg. Ennek megfelelően ösztönözni kell az oktatók tudományos publikációs tevékenységét hazai és nemzetközi színtéren is.
A következő időszakban fontos feladat a habilitált oktatók számának növelése is. A jelenlegi rendszerben a magas óraszámok és a növekvő mértékű adminisztratív terhek miatt az oktatóknak egyre nehezebb lesz a habilitáció követelményeit teljesíteni, ezért ki kell alakítani számukra a kutatói félév(ek) igénybevételének lehetőségét. Ezt kari koordinálással, tanszéken belül évekre előre meghatározott és egyeztetett ütemterv szerint, az egyéni fejlesztési tervek figyelembevételével – a munkaterhek átmeneti átcsoportosításával, pl. tömbösített kurzusok tartásával – lehet megszervezni.
Az ELTE Tudományos Alapja lehetővé teszi, hogy azokat a kutatásokat, nemzetközi tudományos együttműködéseket és publikációs célokat támogassa, amelyek az Egyetemet a felsőoktatási intézmények közötti tudományos versenyben előnyhöz juttathatják. A Kar tudományos életének élénkítése, tudományos mutatóinak javítása érdekében motiválni kell a kollégáinkat, hogy pályázzanak ezekre a forrásokra is.
Az elmúlt években Karunk hallgatói szép sikereket, jó helyezéseket értek el az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon, és a kari konferenciák is sikeresek voltak. Dolgozni kell azon, hogy ezek a sikerek a továbbiakban is jellemezzék a kari TDK-tevékenységet. A Kar Tudományos Diákköri Tanácsának ezirányú erőfeszítéseit támogatom. Az Új Nemzeti Kiválóság Programban is részt vesz a Kar. Tehetséges hallgatók kapnak ebben a programban kutatói ösztöndíjat. Kutatásaikról beszámolót készítenek, előadást tartanak. Fontos a Kar szempontjából, hogy ezt a lehetőséget a továbbiakban is használjuk ki a tehetséges hallgatók támogatására.
A nemzetköziesítés terén a következők a főbb tennivalók: Magyarország felsőoktatáspolitikája szorgalmazza az egyetemek nemzetköziesítését, ami összhangban áll az Európai Unió céljaival is. A Leuveni Nyilatkozatban kitűzött cél, hogy 2020-ra a felsőoktatás hallgatóinak 20%-a vegyen részt külföldi részképzésben, ezt a célt támogatja az Erasmus+ program, ami kibővítve az Erasmus+ kreditmobilitással az Unión kívüli országokkal való kapcsolatépítésre is lehetőséget nyújt. Az ELTE-n az Erasmus-ösztöndíjjal külföldi résztanulmányokat folytató hallgatók száma az elmúlt 10 évben nem változott, jelenleg a végzett hallgatók 9-10%-a vesz részt külföldi mobilitási programban. A sikeres nemzetköziesítési folyamatok érdekében fontos, hogy évről évre, növekvő számban vegyenek részt a hallgatók a programban, a jól működő mobilitási program a nemzetköziesítési folyamat fontos alappillére. A jelenlegi mobilitási arányok növelése, 2020-ig a duplájára emelése a cél. Ezt az Egyetem az új teljesítményalapú bónuszrendszerrel is ösztönzi. A Karon a hallgatói mobilitási kedv növelése célunk. Ennek érdekében tenni szükséges az Erasmus-pályázattal külföldön töltött hallgatói félév kari elfogadtatásának érdekében, hogy ne kelljen a hallgatóknak attól félniük, hogy fél, esetenként egy teljes évet csúsznak az Erasmus-ösztöndíjuk miatt.
A magyar kormány által kezdeményezett Stipendium Hungaricum program lehetővé teszi, hogy a kormány által kötött szerződésekben meghatározott kvóták alapján külföldi hallgatók felvételt nyerjenek magyar felsőoktatási intézményekbe. Ebben a programban eddig nem vett részt Karunk, idegen nyelvű képzés híján, de az angol nyelvű óvodapedagógus képzés indításával Karunknak is szándékában áll bekapcsolódni a programba.
Az egységes nemzet, a magyarság nyelvőrzése, a hagyományápolás gondolatának jegyében a TÓK a továbbiakban is fejleszti a kapcsolatait a Kárpát-medencében lévő magyar pedagógusképző intézményekkel, pedagógiai közösségekkel. A határon túli magyarság értékeinek megőrzésére Kárpát-medencei kultúrát bemutató terem kialakítását tervezzük, melyben helyet kapnának néprajzi gyűjtemények, szakkönyvek, szaklapok is.
11. Hogyan kell elképzelni a kari munkavégzést? Milyen háttérintézmények segítik a munkáját?
A Kar munkájának irányításában segítségemre vannak a dékánhelyettesek, a dékáni megbízott, a Kari Tanács, a Hallgatói Önkormányzat, a Szenátus kari tagjai, a Minőségfejlesztési Bizottság, az Oktatási Bizottság, a Tudományos Bizottság, a szakfelelősök, a Dékáni Hivatal. A Kari Tanács havonta rendszerint egyszer ülésezik, és a Kar életét érintő fontos döntéseket hoz. A Dékáni Tanács keddenként szokott értekezletet tartani, ezen az aktuális teendőket egyeztetjük, döntéseket készítünk elő.
A továbbiakban is szeretném munkámat a Kari Könyvtár és a külkapcsolati és pályázati munkatárs, a tanszéki ügyintézők, a Dékáni Hivatal hatékony segítségével folytatni. Tervezem a kari szabályzatban felsorakoztatott valamennyi bizottság munkájának folytatását, a rendszeresen ülésező Tanulmányi Bizottság, a Tudományos Diákköri Bizottság, a Kreditátviteli Bizottság és az alkalmanként összehívott bizottságok tagjainak munkája nélkülözhetetlen a Kar működése szempontjából.
Az Egyetem többi karához hasonlóan fontos szerepet tölt be a hallgatók tanulmányi eredményeinek elismerésében, érdekeik képviseletében, munkájuk, rendezvényeik támogatásában a Hallgatói Önkormányzat. Ezt a tevékenységet a tanszékek, az oktatók is nagyra értékelik. A kari vezetés munkájába a Hallgatói Önkormányzat tagjai a kari tanácsi és bizottsági képviselet mellett rendszeres, közvetlen megbeszélések, személyes találkozók alkalmával kapcsolódnak be, így a fontos stratégiai kérdések előzetes megvitatására, a felmerülő kérdések, gondok megoldásának előkészítésére nyílik alkalom. Már megbízott dékánként a Hallgatói Önkormányzat tagjait havonta hívtam kötetlen megbeszélésre, a havi rendszerességű megbeszélések sorának folytatását tervezem.
A Gazdasági Hivatal és a Tanulmányi Hivatal munkatársaival a közelmúltban jó munkakapcsolat alakult ki, igyekszem ezt fenntartani, a továbbiakban is számítok az oktatás és kutatás feltételeit biztosító, a hallgatói adminisztrációt és az oktatói-dolgozói ügyintézést segítő, a Kancellária és a Kar közötti eredményes együttműködést támogató munkájukra. Mivel az épületet a Kancellária üzemelteti, ők intézik a beruházásokat is, ezért fokozott fegyelemmel és megfelelő kommunikációval kell együtt dolgoznunk, hogy az épület ki tudja szolgálni a benne folyó oktatási, kutatási munkát, az épületben dolgozó munkatársak igényeit.
12. Milyen az élet jelenleg a karon? Mennyire van összhang a hallgatói elvárások és az oktatói munka közt?
A Karon a jelenlegi oktató és tanár összlétszáma 79 fő. A Kar szolgáltató és támogató szervezeti egységeiben (könyvtár, dékáni hivatal) foglalkoztatott közalkalmazottak létszáma 25 fő, a Kancellária irányítása alatti hivatalok (Gazdasági Hivatal, Tanulmányi Hivatal, 1 fő informatikus) létszáma 13 fő. Összesen 120 fő közalkalmazott dolgozik a Karon.
A 65 fő oktató korfája optimálisnak mondható, a nyugdíjazásokkal megüresedett álláshelyekre fiatal oktatók kerültek, a középkorosztály (35-49 évesek) stabil bázisát adja az oktató és kutatómunkának. Az oktatók mellett 6 mestertanár, 3 (+1 részmunkaidős) művésztanár, 2 nyelvtanár, 1 testnevelő tanár és 2 tanár besorolású kolléga lát el – főként a gyakorlati képzéshez kapcsolódóan – nélkülözhetetlen feladatokat, közülük egy rendelkezik PhD fokozattal.
A fiatal oktatók a jogszabályi elvárásoknak megfelelően tervezik pályafutásukat. 2019-ben öt kolléga szerzett doktori fokozatot, 2020-ig további 3 PhD-fokozatszerzés várható. A Szenátus LXXIII/2017. (IV.24.) sz. határozatával módosított kari SzMSz rendelkezik a habitusvizsgálat rendjéről. A sikeres habitusvizsgálatok lehetőséget nyitnak az egyetemi docensi kinevezésekre, a tanszékvezetői megbízások állandósítására. A fokozatszerzések elindultak, a habitusvizsgáló bizottságok eddig 10 oktató pályázatát fogadta el. Egy fő egyetemi tanári kinevezése várható szeptemberben. Az oktatói terhek arányos csökkentésének és a kari munka minőségfejlesztésének érdekében az oktatói-kutatói kar utánpótlásának biztosítása mellett a létszám átgondolt fejlesztésének tervezését is szükségesnek látom.
Jelenleg majd’ 2500 hallgatója van a TÓK-nak. Fontos része a minőségfejlesztésnek a hallgatói vélemények mérése: a gólyafelmérés az egyetemre való belépéskor, a félévek végén az Oktatás Hallgatói Véleményezése (OHV), azaz az oktatással való elégedettség mérése, valamint a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatainak gyűjtése és elemzése. Az eredmények segítik a Kar munkájának, az oktatók tevékenységének fejlesztését, a kari stratégia formálását.
Ami a Kar kulturális életét illeti: A Zenés Színpad 1981-ben alakult azzal a szándékkal, hogy a hallgatók számára a főiskolai (ma egyetemi) kötelezettségeken kívül művészeti alkotótevékenységhez fórumot biztosítson. A zenei és színjátszási tehetség, képesség kibontakoztatására ad lehetőséget, ezek szakszerű továbbfejlesztését tűzte ki célul. Az együttes zenei és általános irányítását az Ének-zenei Tanszék vezetője, dr. habil. Döbrössy János és a Magyar Állami Operaház rendezője, Frigyesi Tibor látja el, aki 1981 óta folyamatosan végzi tevékenységét, a darabok színpadra állítója, dramaturgja, a szcenikai- és díszlettervezője, építője, világosító, súgó. A rendező 2002 óta az Ének-zenei Tanszék félállású oktatója. A Zenés Színpad eddigi tevékenységét mutatja, hogy évenként vagy kétévenként nagy sikerű bemutatókat tartott. A társulat megalakulása óta programjuk sokszínű. A több mint három évtized során előadásaival a társulat amatőr színjátszó fesztiválok első díját, valamint nívódíjakat nyert el. Vendégjátékokra való felkéréseket is teljesített hazai és külföldi színpadokon egyaránt. A 2021-ben 40 éves évfordulójára készülő Zenés Színpad a Kar kulturális életének, szellemiségének nélkülözhetetlen része, működése a továbbiakban is támogatandó.
Az ELTE TÓK Hagyományőrző Alapítványa célja a Budai Képző történetének felelevenítésével, hagyományainak ápolásával a hallgatók és tanárok identitástudatának erősítése, a „mintaképző” szerep folytonosságának őrzése az ELTE TÓK-on. Az 1869-ben alapított intézmény szellemiségének, szerepének, jelentőségének tudatosítása, jövőjének formálása, továbbá a magyarországi tanítóképzés emlékeinek felkutatása, ápolása, relikviáinak összegyűjtése; az összegyűjtött emlékek bemutatása, megjelenítése és az oktatásban való felhasználása. A számlaszámra befizetett és az adózók által juttatott 1%-os támogatásokból, valamint az Alapítvány számláján rendelkezésére álló törzstőkék kamataiból a tradícióit és értékeit vállaló, átörökítő ELTE TÓK szakmai és kulturális téren kiemelkedő színvonalú tevékenységeit támogatja.
13. Milyen egyéb programokon vehetnek részt az oktatók és a hallgatók?
A kari közéletet a kulturális és sportrendezvények széles kínálata jellemzi. A Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék – gyakran a Kari Könyvtárral együttműködésben – szervez igényes programokat (író-olvasó találkozók, papírszínházi bemutatók), a Természettudományi Tanszék az egészséges életmódot, az elsősegélynyújtást, a cukorbetegséggel kapcsolatos ismeretterjesztést célzó rendezvényeit, a matematikát tanítók klubjának rendszeres találkozóit, a Kutatók Éjszakájának rendezvényei és az Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék idegen nyelvi rendezvényei, például a német adventi délután, az angol drámadélután, az Európai Nyelvek Napja és a nemzetiségi továbbképzéseink is kiemelhetők. Szólhatok az Óvodapedagógiai Műhely munkájáról és számos egyéb programról, de a terjedelem gátat szab a további felsorolásnak.