Seres Sába Gerda OTDK különdíjas
Seres Sába Gerda tanító (2022-ben végzett hallgatónk) a 36.Országos Tudományos Diákköri Konferencia Tanulás- és Tanításmódszertani - Tudástechnológiai Szekciójának Alternatív módszerek tagozatában mutatta be Úton egy erőszakmentes kommunikációt fejlesztő mesekönyv felé
című dolgozatát, melyért különdíjban részesült.
Pedagógiai kutatással másodéves korától foglalkozott, az érzelmi nevelés, ezen belül az erőszakmentes kommunikáció megalapozásának kisgyerekkori lehetőségei foglalkoztatták.
A UKids Nemzetközi kutatóműhely tagjaként ismerkedett meg e programmal, amit a későbbiekben mint informatika műveltségterületes tanító, gyakorlatban alkalmazható taneszközzé fejlesztés.
Interaktív mesekönyvét alapozták meg kutatásai, megvalósításához Új Nemzeti Kiválóság Program 10 hónapos ösztöndíját is megnyerte. A kötet, melyben érdekes lények segítik a gyerekeket saját érzelmeik megfogalmazásában és kifejezésében, ebben a tanévben megjelenik.
Seres Sába Gerda végzős hallgatóként vett részt a kari Tudományos Diákköri Konferencián, ahol első pozíciót ért el, s tovább jutott a 36. OTDK-ra, melyet Szekszárdon a Pécsi Tudományegyetem legfiatalabb karán rendeztek meg. Ide már gyakorló tanítóként érkezett.
A konferencián való részvételről így ír:
„Úgy érzem, hogy hatalmas élménnyel gazdagodtam azzal, hogy három napot töltötthettem lelkes és kreatív pedagógus-jelöltekkel és pedagógusokkal, akik arra törekednek, hogy jobbá tegyék az oktatás és nevelés világát. Számos különböző témakör (tagozat) előadásait hallgathattuk meg, ahol olyan innovációk is megjelentek, amelyek továbbgondolása során sok új ötletünk támadt.A szabadidős programok során lehetőség volt más egyetemi hallgatóival ismerkedni, tapasztalatokat cserélni, vitázni, valamint szakmai kapcsolatokat építeni. Mindenkinek szívből ajánlom a részvételt, hiszen aki nem is ér el helyezést a sok kiváló kutató hallgató között, sok élménnyel és tapasztalattal a tarsolyában tér haza, mely a későbbi szakmai életében is segítségül szolgálhat.”
A kutatás rezüméje:
"A szociális jól állapotát gyakran a WHO 1946-os egészségfogalma. Ment világ ehhez járul hozzá legkevésbé, az iskolák is nagyobb hangsúlyt fektetnek az értelmi nevelésre, mint az érzelmire (Zsolnai, 2011). Dolgozatom írása során arra törekedtem, hogy hat kutatási kérdésem megválaszolása által feltárjam a lehetőségeit és gátjait a proszociális viselkedésmintákra való nevelésnek, ezzel segítve pedagógustársaimat, valamint megalapozzam egy interaktív mesekönyv elméleti hátterét az erőszakmentes kommunikációs (EMK) modell bemutatásához.
Kérdéseim a következők voltak:
- Milyen jelentőségteljes jelennek meg az érzelmi nevelés lehetőségei az új NATban?
- Megfelelő alapot nyújt-e a hozzá készített olvasás és etika tankönyvek?
- Melyek az alsó tagozatos konfliktusok legfőbb kiváltó okai a pedagógusok és a kisiskolás gyermekek közelében élő felnőttek szerint?
- Hogyan vélekednek az EMK-modell általános iskolai oktatásba való beépítéséről?
- Mennyire képesek negyedik osztályra a gyermekek felismerni és különeni az érzelmeket?
- A pedagógusok szerint fontos tanórai kereteken belül a tudatos érzelmi nevelés?
Az ehhez való elméleti és tapasztalati tudás megszerzése érdekében, valamint a téma és a célcsoport speciális jellemzői miatt kombinált kutatási stratégiát választottam. Kiindulópontként áttekintettem az ezzel kapcsolatos fontosabb hazai kutatásokat, a 2020-as NAT-ot, valamint az OH által kiadott olvasást és etika tankönyvek tartalmát. Erre építve létrehoztam egy kérdőívet kisiskolás gyermekek közelében élők számára, melyet százan töltöttek ki. Valamint négy, különböző tapasztalati háttérrel rendelkezdő pedagógussal interjút készítettem. A gyerekek érzelemfelismerő- és kifejező képességéről szerzett eredmények megerősítése érdekében egy fotóelemzéssel kombinált gyermekinterjút, amelyet minden pedagógus végezhet. Ezt egy falusi iskola negyedik osztályában 11 fiúval és 5 lánnyal végeztem el. Végig igyekeztem kiemelni az EMK modell hasznosságát. Felfedtem a NAT és a tankönyvek hiányosságait a témában. Bár a gyermekek konfliktushelyzeteiről való vélekedés eltérő volt a pedagógusok és a kérdőívet kitöltők között, az érzelemfelismerő képességük hiányosságait az eredmények mutatják. Kutatásom igazolta, hogy a személyiség ezen komponensével is mint fontos tudatosan foglalkozni, a kognitívval. Ez pedig nem megy másként, mint tudatos és kölcsönös odafigyeléssel, valamint az együtt-működéssel." hogy a személyiség ezen komponensével is fontos tudatosan foglalkozni, mint a kognitívval. Ez pedig nem megy másként, mint tudatos és kölcsönös odafigyeléssel, valamint az együtt-működéssel." hogy a személyiség ezen komponensével is fontos tudatosan foglalkozni, mint a kognitívval. Ez pedig nem megy másként, mint tudatos és kölcsönös odafigyeléssel, valamint az együtt-működéssel."