magyar  •  english  •  deutsch
2018. szeptember 19. szerda   
 A Kar
 A Kar története
 150. évforduló
 Elérhetőségek
 Terembérlés
 Nemzetköziesítés
 ELTE Karok
 Sport
 Társintézmények
 Alapítványok, díjak
 TÓK Alumni
 Dokumentumok
 Galéria
 Fotóarchívum
A Kar régi honlapja
TÓK Alumni
ELTE TÓK Alapítványok
Quaestura iroda
Kollégiumok
ELTE
HEFOP
Társintézmények
Drámaszínpad
Zenés Színpad
 »  Karunkról  
Nyomtatható verzió   Tartalom elküldése levélben   Betüméret növelése   Ikonok magyarázata 
A Kar törtenete

A „központi mintaképezde” alapítása, működése (1869-1959)

Eötvös József
(1813-1871)

Eötvös József népoktatási törvénye (1868) átfogóan rendezte a népoktatást: kimondta a tankötelezettséget, előírta állami fenntartású tanítóképzők létesítését.

Az első állami tanítóképezde 1869 novemberében nyitotta meg kapuit Budán. Eötvös „központi minta néptanító képezde”-nek nevezte. A törvény a képzési időt 3 évre emelte, a képesítés 6 osztály tanítására jogosított. Az első tanterv vezérelvei között szerepelt az „előkép-teória”, amely napjainkig meghatározza a közoktatás és a tanítóképzés szoros összefüggését.

A budai képző reformtörekvései

A sokirányú tanítói szerepre való felkészítéshez a képzési időt kevésnek ítélte meg a tanári kar, ezért kísérleti jelleggel az 1877/78-as tanévben 4 éves képzést indítottak. A sikeres tantervnek, óraterveknek eredményeként a VKM az ország összes képzőjében a képzési időt 4 évre emelte.

A hazai pedagógusképzés egyik legeredetibb ötlete a „mintaképzőben” született. A „Paedagogium” mint integrált intézmény magában foglalta a népiskolai és a polgári iskolai tanítóképzést, az ezekhez kapcsolódó gyakorlóiskolákat, valamint a tanítóképző intézeti tanárképzést. A legkiválóbb jelöltek jelentkezhettek az egymásra épülő képzési formákra. A Paedagogium 1873-tól 1898-ig működött. A századfordulóra több száz tanító, a polgári iskolai oktatók 60%-a itt szerzett képesítést. 84 képzős növendékből lett tanítóképző intézeti tanár, az ország csaknem valamennyi képzős igazgatója a Paedagogium hajdani tanítványa volt.

1900-ban a párizsi világkiállításon, majd 1907-ben a londoni magyar kiállításon szerepelt az intézmény. Fényképek, oktatási dokumentumok segítségével bemutatták a képzés menetét, a tárgyi feltételeket. A londoni közreműködésért arany oklevéllel tüntették ki az intézetet.

Az új épület 1911-ben

1911-ben új épületben folyt az oktatás, az egyik szárnyban helyet kapott a gyakorlóiskola és az internátus is.
1923-tól a képzési idő 5 évre emelkedett. Az intézmény szakmai tekintélyét növelték az itt született „Vezérkönyvek”, amelyekben a reformpedagógia elveit – a gyermekközpontúságot, a munkáltatást, a kreativitást – érvényesítették a tankönyvírók.

A bizonytalanság évei

A II. világháborúban megsérült épület

Az 1938. évi XIV. tc. a tanítók képzését négyéves líceumi és kétéves akadémiai szintű oktatáshoz kötötte. A líceumi képzést 1941-ben megszüntették, visszaállt az ötéves képzés.

A második világháború alatt – Budapest ostroma idején – a képző épülete olyan mértékben megsérült, hogy egyetlen tantermet sem lehetett használni. Az újjáépítés után a bizonytalanság évei következtek. Egy évig – 1949/50 – pedagógiai gimnáziumként működött a „mintaképezde”. Ezt követően a tanítóképzés négyéves tanulmányi időből, az érettségi vizsga utáni gyakorlóévből állt. A képesítés az általános iskola alsó tagozatán folyó oktatásra jogosított.

1954-től az ELTE pedagógia szakos hallgatóinak a gyakorlati képzése részben a budai képzőben folyt, ismét felerősödött a mintaképző hagyományainak való megfelelés igénye.

A középfokú képzés 90 éve alatt az intézmény igazgatói többségükben országosan ismert szakemberek voltak, akik reformtörekvéseikkel, tankönyvírói, szakmai közéleti tevékenységükkel hozzájárultak a mintaképezde értékeinek növeléséhez: Schwicker János, Kozma József, Gyertyánffy István, Kiss Áron, Baló József, Quint József, Padányi-Frank Antal, Csada Imre, Szabó Béla, Nádassy László, Kalmár Ferenc, Polesinszky Jenő, Árpássy Gyula.

A tanítóképzés történetében bekövetkezett változásokat tükrözi az intézet hivatalos nevének alakulása:

1869 – Budai Állami Tanítóképezde
1874 – Paedagogium
1904 – Budapesti Állami Tanítóképző Intézet
1949 – Állami Kőrösi Csoma Sándor Pedagógiai Gimnázium
1950 – Budapesti Tanítóképző Intézet
1954 – Táncsics Mihály Gyakorló Tanítóképző

A felsőfokú képzés (1959 - )

A felsőfokú tanítóképzés 1959/60-as tanévben kezdődött – intézeti keretek között – 3 éves időtartammal.
1968-tól két évfolyamos felsőfokú óvóképzés indult.
1975-től a tanítók képzése főiskolai szintre emelkedett.
1982-ben felépült a gyakorlóiskola új épülete.
1984-ben állandó intézettörténeti kiállítás nyílt.
1989-től 3 évre emelkedett a főiskolai óvodapedagógus-képzés.

Az épület külső képe
1975 után

A főiskola 1988-ban a tanítóképzés tartalmi megújítása céljából négyéves kísérleti oktatást indított. A 100 hallgató bevonásával folytatott kísérlet ismét a „mintaképezde” rangjára emelte a főiskolát. A tartalmi fejlesztés központja, az országos szakmai viták színtere a budai képző lett. A kísérlet eredményeként 1994-től kormányrendelet tette általánossá a képzési idő megemelését. Napjainkig a tanítók képesítése az 1-4. osztályban valamennyi, az 1-6. osztályban legalább egy műveltségi terület oktatási-nevelési feladatainak az ellátására jogosít.

1998-tól művelődésszervező szakon, 2003-tól kommunikáció-művelődésszervező társított szakokon is folyt oktatás.

A magyar felsőoktatás átalakításáról szóló törvény megszüntette a főiskola önállóságát, 2000. január 1-től az ELTE Tanító-és Óvóképző Főiskolai Karaként integrálta az intézményt. 2006 szeptemberében indult a bolognai rendszerű, kompetencia alapú BA szintű képzés a tanító és az óvodapedagógus szakokon. Az alapszakokon végzett hallgatók az ELTE neveléstudományi MA szakján, a „kora gyermekkor pedagógiai szakirányon” folytathatják tanulmányaikat. 2010-től csecsemő-és kisgyermeknevelő szakkal bővült a képzés.

Az 1990-es évektől a főiskola, később a kar kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszert épített ki hasonló alapképzési szakokat működtető országokkal (Ausztria, Egyesült Királyság, Németország, Hollandia, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia).

Állandó intézettörténeti kiállítás

1959-től napjainkig az intézmény vezetői rangos szakemberek voltak: Békési Lajos, Hunyady Györgyné, Nagyszentpéteri Géza, Kelemen Elemér, Hortobágyi István, Mikonya György. Jelenleg Márkus Éva dékán áll a kar élén.

A felsőfokú képzés 50 éve alatt az intézmény nevének hivatalos megváltoztatása jelzi az átalakítás jellegét:

1950 – Budapesti Tanítóképző Intézet
1975 – Budapesti Tanítóképző Főiskola
2000 – ELTE Tanító-és Óvóképző Főiskolai Kar
2009 – ELTE Tanító-és Óvóképző Kar

.:   Portálkezelői menü   •   Tartalom módosítása   •  Utolsó módosítás: 2018.09.04.   :.
 Eseménynaptár   
2018 szeptember
H K Sz Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
1 2 3 4 5 6 7
.: TANÍTÓKÉPZÉS A MÚLT ÉS JÖVŐ METSZETÉBEN :.
.: Információk Felvételizőknek :.
.: Továbbképzéseink :.
.: :.
.: Kárpát-medencei Tanítóképzők Központja:.
.: :.
.: :.
.: :.
 Aktuális   
Tanévnyitó - 2018. 09. 04.
Részletek »
19. Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny
2018. november 9. és 10. Részletek »
AZ ELTE TÓK OKLEVÉLOSZTÓ ÜNNEPÉLYE
2018. július 10.
Részletek »
„Együttélés – együttműködés” konferencia
ELTE TÓK, 2017. május 11. Részletek »
I. Kari Állásbörze - 2018. 04. 09.
Részletek »
Az ELTE TÓK I. helyezést ért el a felsőoktatási rangsorokban tanító és óvodapedagógus szakon
Részletek »
Tanító-óvó gyakorlati tájékoztatók időpontja
Részletek »
  © 2 0 1 4 - 2 0 1 8   E L T E   T A N Í T Ó -  É S  Ó V Ó K É P Z Ő  K A R       M i n d e n  j o g  f e n n t a r t v a .
Cím :: H-1126 Budapest, Kiss János altábornagy u. 40.    •    Telefon :: (+36 1) 487 8100    •    Fax :: (+36 1) 487 8196    •    Webform :: küldje el véleményét!