Az online térben is az emberi tényező a legfontosabb
Hallgatói visszajelzések a távolléti oktatásról – a „TÁVOK 2020” kutatási projekt első eredményei
A koronavírus járvány eddig sosem látott kihívások elé állította a világot, benne a felsőoktatást is. A távolléti oktatás első heteiben az ELTE Tanító- és Óvóképző Karon a Neveléstudományi Tanszék vezetésével megalakult a „TÁVOK 2020” kutatócsoport, a COVID-19 járvány felsőoktatás-módszertani összefüggéseinek vizsgálatára. A Hallgatói Önkormányzat igényére is reagálva a kutatás első fázisában a hallgatóktól kértünk visszajelzést a távolléti oktatás első hónapjának (márc. 23. – ápr. 25.) tapasztalatairól. Célunk az volt, hogy az eredmények gyors feldolgozása és kari megosztása révén még ebben a félévben is segítsük a távolléti oktatás eredményes folytatását a hatékony kommunikációs, tanítási és értékelési módszerek finomhangolásával. Minthogy az előállt helyzet példa nélküli, viszont valószínűsíthetően nem lesz egyedülálló a jövőben, szeretnénk tanulni és fejlődni általa.
A téma fontosságát és a hallgatók bevonódottságát mutatja, hogy a kérdőíves felmérésben 609 fő vett részt, ez az ELTE TÓK hallgatói létszámának 36%-a. A távolléti oktatás előnyeként említik a diákok a rugalmas időbeosztást, az otthonról tanulás kényelmét és az önfejlődési lehetőséget. A legjelentősebb nehézségek 3 területen tapasztalhatók: (1) személyes kapcsolatok és kommunikáció (hallgatótársak és az oktatók hiánya), (2) önszabályozott tanulás (felületek menedzselése, a határidők tartása, önmaguk motiválása) és (3) technikai problémák. Általában ketten osztoznak egy számítógépen, jellemzően kétféle eszközt, laptopot és okostelefont használnak.
Bár a távolléti oktatást támogató rendszerek (Canvas, Moodle) a hallgatók többségének nem voltak teljesen újak, az oktatók által kezdeményezett kiegészítő alkalmazásokkal együtt koordinálásuk már kihívás: fejenként átlagosan 6-7 csatornáról érkeznek a tanulnivalók, feladatok, üzenetek.
A távolléti tanulás sikeres teljesítéséhez a hallgatók leginkább kevesebb feladatot, egyértelműbb követelményeket, rugalmasabb határidőket és az online felületek egységesebb használatát igénylik. Fontosak számukra az online órák, konzultációk, videochatek, ahol a szinkron kommunikáció igazibb tanulásélményt teremt.
A távolléti oktatás kihívásaival való megküzdést segíti az észlelt társas támogatás a hallgatótársaktól, az otthoni környezettől és az oktatóktól. A diákok szubjektív jólléte mérsékelten kielégítő, de az állapotuk a távolléti oktatás kezdete óta kissé romlott. Ehhez olyan tényezők is hozzájárulnak, mint a zsúfoltabb lakhatási körülmények, a foglalkoztatottság változása és az egyelőre még csak kisebb hányadukat érintő romló anyagi helyzet.
A TÓK hallgatói összességében közepes mértékben elégedettek a távolléti oktatással. Ennél kicsivel magasabb az általános támogatottság érzetük a kar részéről, amely az oktatók elérhetőségével, rugalmas segítőkészségével, a követelmények egyértelműségével és a kurzusok teljesíthetőségével van összefüggésben.
Az oktatók többségének a távolléti oktatás első fázisában feltehetően nehézséget jelentett az online tanítás technikai hátterének és platformjainak kialakítása. Ez érthető, hiszen nagyon rövid idő alatt kellett egy eddig sosem tapasztalt helyzethez alkalmazkodva új tanítási-tanulási stratégiákat kialakítani. Mind hallgatóként, mind oktatóként új kihívásokkal kellett szembenézni, ezzel a hallgatók – a kérdőív tanulságai szerint – nagyrészt sikerrel megküzdöttek. Érdekes lehet majd a kutatás második fázisában, júniusban megvizsgálni a további hallgatói – például értékeléshez kapcsolódó – tapasztalatokat és az oktatói élményeket.
Arra már a mostani eredmények is rámutatnak, hogy a távolléti oktatás eredményes megvalósításához a hallgatók és oktatók kölcsönös együttműködésére van szükség, a hallgatók tanulásának segítésében kulcsszerepe van az oktatóknak.
A kutatás jelen feldolgozottsági szintje is megerősítette bennünk, hogy a pedagógusképzés - legyen offline vagy online - elsősorban emberek közötti kommunikáció, amelynek minősége elenyésző mértékben múlik a technikai adottságokon, izgalmas vizuális megoldásokon, kreatív e-learning felületeken. A képzés minősége továbbra is az emberi tényezőn, egymás tiszteletén, segítőkész támogatásán, elfogadó megértésén múlik, a technikai feltételek szükségesek, de nem elégségesek hozzá
A kutatócsoport tagjai: Serfőző Mónika (kutatásvezető), Aggné Pirka Veronika, Bajzáth Angéla, Böddi Zsófia, F. Lassú Zsuzsa, Golyán Szilvia, Kolosai Nedda, Rádi Orsolya, Sándor Mónika, Svraka Bernadett