Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék - Kutatás

2020.09.03.
Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék - Kutatás

Kortárs gyermekirodalom kutatóműhely

A kutatóműhely azzal a céllal jött létre, hogy összefogja azokat az intézményen belüli és kívüli törekvéseket, amelyek a kortárs gyermekirodalom közvetítését célozzák egyrészt a gyermek felhasználókhoz, másrészt az ezen felhasználók olvasás- és befogadáskultúráját meghatározó közeg(ek)hez; beleértve ebbe a tevékenységbe a téma iránt érdeklődő és tehetséges hallgatók kutatói munkára való ösztönzését, kutatásuk segítését. (E-nyelv Magazin)

A műhely tagjai abból az optimális feltételezésből indulnak ki, hogy vannak még potenciális olvasók, és a Gutenberg-galaxis hagyományai integrálhatók a Neumann-galaxisba; csak az olvasmányok megválasztását és feldolgozásuk módját kell a megváltozott igényekhez igazítani. Ennek érdekében törekszenek a kortárs gyermekirodalom minél szélesebb körű reprezentációjára, a korszerű módszertani technikák bemutatására mind a pedagógusjelöltek, mind a gyakorló pedagógusok körében. A kortárs gyermekirodalom közvetítése választható kurzus sikeres és folyamatos működtetésével nemcsak a kurzus hallgatóinak szemléletét formálják, hanem az intézmény kulturális életének színvonalához is hozzájárulnak az előadások nyilvános meghirdetésével.

A kutatóműhelynek és az általa működtetett kurzusnak az is célja, hogy a pedagógusjelöltek bevonódjanak a kutatómunkába; és hozzájáruljanak a pedagógiai praxis innovációjához. A műhelyben folyó munka eredményeit konferenciákon és publikációs tevékenységükön keresztül mutatják be.
 

A kutatóműhely vezetője:

Dr. Merényi Hajnalka

A kutatóműhely tanszéki tagjai:

Bereczkiné dr. Záluszki Anna
Dr. Daróczi Gabriella
Gajdóné dr. Gődény Andrea
Dr. Gönczöl Andrea
Dr. Merényi Hajnalka
Koósné Sinkó Judit

Tanszékközi együttműködés:

Dr. Lehmann Miklós, Társadalomtudományi Tanszék
Bánki Vera, Ének-zenei Tanszék
Hegedűsné Tóth Zsuzsanna, Ének-zenei Tanszék
Gerber Pál, Vizuális Nevelés Tanszék
Bodnár Ilona, Kari Könyvtár

Intézmények közötti együttműködés:

Csimota Kiadó - Csányi Dóra, Szabó Sándor, Valtinyi Lídia
Csodaceruza - Sándor Csilla Mária, Wittmann Ildikó
Pagony Könyvesboltok és Könyvkiadó – Kovács Eszter
Mesemúzeum – Helmich Katalin
FSzEK Sárkányos Könyvtár – Dienes Éva
ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola – ­Szanádi Csilla könyvtáros, Kolláth Erzsébet, Konrád Ágens mesterpedagógusok, szakvezető tanítók

A kutatóműhely által szervezett konferencia:

A kortárs gyermekirodalom szerepe és jelentősége az olvasóvá válásban. A kortárs gyermekirodalom és médiumai konferencia, ELTE TÓK 2012 

Merényi Hajnalka 2016 óta tagja a Magyar Gyermekirodalmi Intézet által felkért zsűrinek (TOP 50 gyerekkönyv); a vele készült interjú itt meghallgatható.

A kutatóműhely tevékenységéhez kapcsolódó tanszéki publikációk

Bereczkiné Záluszki Anna: Kortárs mondókák és versek az óvodai élményalapú irodalmi foglalkozásokon = PODRÁCZKY Judit (szerk.): Művészeti nevelés kora gyermekkorban. Módszertani kaleidoszkóp. Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Bp. 2013. 37-51.

Daróczi Gabriella: Az óvodai versélmény = Gombos Péter (szerk.): Kié az olvasás? Tanulmányok az olvasóvá nevelésről. HUNRA, 2014. 18-31.

Daróczi Gabriella: Az óvodáskorú gyermekek kognitív műveleteinek fejlesztési lehetőségei irodalmi kommunikációval, Könyv és Nevelés, 2014/2.

Daróczi Gabriella: Papírszínház gyerekkézben = Csányi Dóra, Simon Krisztina, Tsík Sándor (szerk.): Papírszínház. Módszertani kézikönyv, Csimota, Bp., 2016, 45-47.

Daróczi Gabriella és tsai: A könyvek életre kelnek. Bevezetés az interaktív könyv elméletébe és gyakorlatába a BOOKR Kids alkalmazásaival. BOOKR Kids, 2018.

G. Gődény Andrea: A ma gyermekirodalma – az olvasó nevelődés folyamata. Csodaceruza 50. sz. 2011. ápr. 32-35.

G. Gődény Andrea: Kortárs gyermekirodalom kutatócsoport. www.e-nyelvmagazin.hu 2012. május

G. Gődény Andrea: Versélmény – Kortárs versek feldolgozása kisiskolás korban = PODRÁCZKY Judit (szerk.): Művészeti nevelés kora gyermekkorban. Módszertani kaleidoszkóp. Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Bp. 2013, 51-65.

G. Gődény Andrea: Olvasáspedagógiai tanulmányok, ELTE TÓK, 2016.

G. Gődény Andrea: Kötelezők(?) alsóban és álruhában. A házi olvasmányok feldolgozásának kérdései a közoktatás elemi szakaszában. Könyv és Nevelés, 2017,4, 21-47.

G. Gődény Andrea: Apám kakasa, anyám tyúkja. Hagyomány és KORszerűség kisiskolások olvasóvá nevelésében. In: JENEI Teréz (szerk.): Hagyomány és modernség a XXI. századi tanítóképzésben. A Nyíregyházi Tanítóképzésért Alapítvány Kiadványa. Nyíregyháza, 2014, 203-216.

G. Gődény Andrea: A hagyomány integrációja kisiskolások olvasóvá nevelésében. IRIS, 2014, 4. 150-155.

G. Gődény Andrea: Mes/élj mesét!- mese, dráma, olvasás, Könyv és Nevelés, 2017/1. 7-25.

G. Gődény Andrea: Kisiskolások versélménye. Katedra, 2018. szept. 10-13.

G. Gődény Andrea – Koósné Sinkó Judit: Hidak a szakadék fölött. KORszerűség és ÉLMÉNYszerűség az olvasóvá nevelésben. Magiszter, 2014. tavasz-nyár 86-95.

G. Gődény Andrea – Koósné Sinkó Judit: Hidak és cölöpök. Korszerű technikák, élményszerű eljárások irodalmi szövegek feldolgozásában. Műhelyfoglalkozás. Magiszter, 2014. tavasz-nyár 95-105.

G. Gődény Andrea ­ Koósné Sinkó Judit: Interaktív mesék az óvodás években és óvoda-iskola átmenet idején = PODRÁCZKY Judit (szerk.): Művészeti nevelés kora gyermekkorban. Módszertani kaleidoszkóp. Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Bp. 2013. 65-72.

Gönczöl Andrea: Ariadné fonala – A mesereprodukció formái = PODRÁCZKY Judit (szerk.): Művészeti nevelés kora gyermekkorban. Módszertani kaleidoszkóp. Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Bp. 2013. 73-83.

Merényi Hajnalka: Tündérország napszámosa. Benedek Elek-olvasókönyv. Farkas Kinga (szerk.) Sepsiszentgyörgy, 2009., 111—126. Regös Ifjúsági és Közművelődési Egyesület, Bod Péter Megyei Könyvtár, Kovászna Megyei Művelődési Központ

Rólunk írták:

Bárdos József. A könyvek életre kelnek. Irodalmi Jelen, 2018. szeptember

Lózsi Tamás: G. Gődény Andrea: Olvasáspedagógiai tanulmányok, Anyanyelv-pedagógia XI. évfolyam, 2018/3, 72-74.

Petres Csizmadia Gabriella: Variációk az élményszerű olvasóvá nevelés gyakorlatára. Recenzió G. Gődény Andrea Olvasáspedagógiai tanulmányok c. kötetéről (ELTE TÓK, Budapest, 2016, 159 oldal)

Hallgatói eredmények, munkák:

Eörsi Júlia: Beközösítés” – toleranciára nevelés kortárs irodalom közvetítésével

Kutatói pályázat 2014/15 elnyerése

Kari TDK 1. helyezés 2015

Prinz Dorka: Foglalkozásterv Maros Krisztina Az illatok és hangok őrzője c. könyvéhez

 


Általános Retorikai Kutatócsoport

A kutatócsoport megalapításának előzményei:

Magyarországon a retorika jelentősége a 2000-es évek elején kezdett visszatérni a köztudatba, amikor a NAT-ban újból megjelent a szónoki ismeretek kötelező tanítása. Ekkor indultak el az ELTE-n a felsőoktatási hallgatóknak szervezett szónokversenyek, és számos oktatási intézményben szerveztek hasonló jelleggel a retorikai képzettséget célzó nyelvhasználati programokat. Az elmúlt 20 évben sorra jelentek meg a klasszikus retorikai művek magyar fordításai, és a jelentős idegen és anyanyelvű kézikönyvek, elvi útmutatók lefordítása, újra kiadása is folyamatos volt a millennium utáni két évtizedben. Élénk diskurzus indult meg az újretorikáról, valamint a vizuális retorikáról, az egyházi beszédek jelenkori szerepéről is, és a retorika elkezdte visszavenni irányító szerepét a stíluskutatásban is.

A retorika szerepe a magyar nyelv és irodalom tanításában megkérdőjelezhetetlen. Babits Mihály szavaival élve:

 „Az irodalmi nevelés az emberi szellem minden nevelésének tengelye. A stilisztikáról és retorikáról lesz szó: arról a két stúdiumról, melyet a klasszikus ókor egynek tekintett, és egy néven retorikának nevezett. Egy stúdium ez most is, csakhogy két oldala van: gondolataink összegyűjtése és kifejezése. Egy oldalról gondolkodni, más oldalról beszélni tanít, a szó legtágabb értelmében. Az olvasás is gondolkodás, s az írás is beszéd.”

(Babits Mihály: Irodalmi nevelés)

 

A kutatócsoport nevében az általános jelző nem az 1970-ben megjelent Rhétorique générale szellemiségére utal, hanem a retorika elméleti és alkalmazott területeinek átfogó (holisztikus) vizsgálatára. Ez a szemlélet a retorikát mint elméleti tudományt és mint a beszédesemények vizsgálatának módszerét is magába foglalja.

A kutatócsoport működésének céljai tehát:

  • a klasszikus és modern retorika (újretorika) tudományos kutatása;
  • a retorika és más (társadalom)tudományok közötti átjárási lehetőségek vizsgálata;
  • annak kutatása, hogy milyen helye és szerepe van a retorikának a magyar mint anyanyelv oktatásában és használatában;
  • a retorika irodalmi vonatkozásainak kutatása;
  • a társadalmi elemző és alkotó szemlélet formálása: a közéleti jelenségekkel és a média hatásaival szembeni kritikai hozzáállás alakítása;
  • tudományos értékőrzés és értékteremtés.

A kutatócsoport tagjai erősíteni kívánják a magyar nyelvű beszéd- és gondolkodáskultúrát, ezért vállalják a Kárpát-medencei Kossuth-szónokversenyek és retorikai konferenciák megszervezését, valamint a Régi új retorika kötetsorozat megjelentetését. A kutatócsoport tagjai hozzá kívánnak járulni a retorika mint holisztikus tudomány megértéséhez, elő kívánják segíteni a retorika oktatását és széles, az irodalomra és a nyelvre is kiterjedő hatókörének tudatosítását.  A kutatócsoport a jó gyakorlatok ismertetését és terjesztését is magáénak vallja: a jó előadói készségek és a beszédbátorság növelését célzó, a hatékony és tartalmas szónoki beszédre való felkészülési technikák ismerete korunkban ugyanis elengedhetetlen.

 

A kutatócsoport tanszéki tagjai:

Dr. Hoványi Márton, adjunktus

Dr. Lózsi Tamás, adjunktus

Dr. Pölcz Ádám, adjunktus

Dr. Tóth M. Zsombor, adjunktus