Székely Dóra - Córdoba, Spanyolország

2020.02.03.
Székely Dóra - Córdoba, Spanyolország

Hova menjek Erasmusra? Nem kérdés, hogy Córdo-ba

Hogy miért esett a választásom egy olyan spanyol városra, amit ezelőtt nem ismertem? Nem tudom. Ha újra kezdhetném, máshogyan döntenék? Kizárt dolog.
A Campus Mundi ösztöndíj-Córdoba talán a legtökéletesebb kombináció, ami történhetett velem a spanyolországi szakmai gyakorlatom során, hiszen Córdobának a lenyűgöző szépsége mellett megvan az az előnye is, hogy olcsó, tehát az ösztöndíjnak jóval kisebb részét kell lakhatásra és élelmiszerre fordítani, mint egy nagyobb városban. Így a tipikus spanyol tapas-ozások mellett kisebb-nagyobb utazások is gond nélkül bármikor beleférhetnek a kint létbe. Sőt, a legtöbb esetben a tömegközlekedéssel sem kell bajlódni, mert szinte minden gyalog-bicikli távolságban van. (Kivéve, ha orvosnak tanulsz. Akkor kicsit többet kell utaznod.)
A helyi közösség nagyon jó, hiszen az Erasmus-koordinátorok rengeteg programot szerveznek, legyen szó kulturális programról, utazásokról vagy bulikról. Mivel én elég furcsa időbeosztásban dolgozom, viszonylag a város szélén, így sok programban nem tudok részt venni, mégis az elejétől fogva rengeteget segített a beilleszkedésben az ESN csapat, hiszen szinte minden napra jut egy-egy közösségi esemény érdeklődési körünknek és a rendelkezésünkre álló szabad időnknek megfelelően. Hétfőnként például salsa oktatásban lehet részt venni, kedden paella-estet tartanak, ahol mindenki ingyen kóstolhatja meg az általuk készített paellát, és iszogathatja a 75 centért vásárolt sangriáját, csütörtökön a helyi „híres” bárban van parti, ahol hihetetlen, de minden valaha létező számnak meghallgatható a reggaeton változata, hétvégén pedig az utazásé a főszerep. Mindezen felül a sportolás különféle formáit kínálják, de ami számomra a leghasznosabb volt: spanyol nyelvtanfolyamon való részvételre biztosítanak lehetőséget minden szinten.
A marketing után szeretném leírni, hogy személy szerint engem mi fogott meg Córdobában. Egyrészt, a csodálatos séták a szűk utcákban, a folyamatosan fel-felbukkanó gyönyörű kapuk, még gyönyörűbb patio-k, belső kertek, narancsfák, templomok (és a végtelenségig sorolhatnám tovább). A mecset szintén lenyűgöző, és nincs jobb dolog a naplementét a Roman Bridge-nél végignézni.
Ami rám még ennél is nagyobb hatással volt, az az emberek kedvessége, segítőkészsége, szinte minden esetben, az élet bármely területén. Legyen szó a zöldségárus bácsiról, aki megjegyzi, hogy milyen szépek a kelet-európai lányok, a szomszédról, aki átkiabál a szemközti bárból, hogy kérem-e az ő kulcsát, amikor nem találom a sajátom vagy az edzőterem recepciósáról, aki negyedórán keresztül magyarázza a terem működését, csak hogy biztosra menjen, hogy mindent megértek a tört-spanyolommal. 
Persze mindez semmit nem jelentene a csodálatos kollégáim nélkül, akik a hónapok során nagyon jó barátaimmá váltak, és akikkel együtt bejártuk már Andalúzia nagy részét - na jó, ez nem teljesen igaz, hiszen annyi látnivaló akad a környéken, hogy lehetetlen mindenhová eljutni, de igyekszünk, és Spanyolország mellett már Lisszabont és Milánót is meghódítottuk.
Rettentően boldog vagyok, hogy az Erasmus programnak köszönhetően ilyen nagyszerű barátokat ismerhettem meg. A Campus Mundi ösztöndíj segítségével rengeteg új kultúrával, várossal találkozhattam. Alig várom a nyarat hiszen - bár még együtt vagyunk, - de máris megterveztük az újra-találkozásunk helyszínét: Ukrajnába megyünk, hogy a török barátnőimmel a vízum-procedúra nélkül is újra együtt lehessünk.

Székely Dóra