Az épített környezeti nevelés, amely szorosan kapcsolódik a vizuális oktatáshoz, az a speciális oktatási terület, amely foglalkozik az épített környezettel kapcsolatos ismeretek átadásának elméletével és gyakorlatával, valamint az ember és a saját élettere közötti kapcsolat megerősítésével. A passzív megfigyeléssel ellentétben ez a fajta beavatkozás ösztönzi a kritikus és analitikus befogadást, valamint a különféle környezeti ingerek elemzését. Az így kialakított proaktív, kreatív szemlélet hozzájárul a közös élettér létrehozásához szükséges megfelelő készségek elsajátításához. A kutatás középpontjában az építőtevékenység részletesebb megismerése áll. A kisgyermekkori ösztönös építőtevékenység - mely a világ megismerésének lehetőségét hordozza magában - és az építészekre jellemző tudatos tervezői attitűd működésének, kialakulásának és fejleszthetőségének a lehetőségeit igyekszik számba venni.