Kollaboratív tanulási és mobilitási programot indított az ELTE TÓK, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem.

Június elején az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar adott otthont a Digitális kezdetek – Kárpát-medencei digitális összefogás című kollaboratív tanulási és mobilitási programnak (Blended Intensive Programme - BIP). A kezdeményezés keretében a Kárpát-medence pedagógusképzéssel foglalkozó egyetemei közösen gondolkodnak a 4–10 éves gyermekek digitális eszközhasználatáról, a digitális kompetenciák fejlesztéséről és a tudatos, életkornak megfelelő digitalizáció lehetőségeiről.

A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemről Szabó Tibor és kollégái, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemről Zsoldos-Marchis Julianna, valamint doktoranduszként Opris Edina Tímea érkezett Budapestre, az ELTE TÓK Digitális Pedagógiai Tanszék képviseletében pedig Sarbó Gyöngyi, Turzó-Sovák Nikolett és Lénárd András kapcsolódtak be a szakmai munkába.

A címben szereplő „kezdetek” szó egyszerre utal egy hosszabb távú Kárpát-medencei szakmai együttműködés első lépéseire, illetve a gyermekek fejlődésének korai, meghatározó időszakára is, amikor különösen fontos, hogy a digitális eszközök használata ne öncélú tevékenység legyen, hanem tudatosan tervezett, a fejlődést támogató pedagógiai lehetőség.

A digitalizáció hatásai a tanulásra

Az online formában megtartott május 28-i nyitónapon Lénárd András tartott gondolatébresztő előadást Digitális kezdetek: a digitalizáció hatása a tanulók gondolkodására, a tanuláselméletekre: az algoritmikus gondolkodás fejlesztése robotikával címmel.

A résztvevőket a konferencia jelenléti szakaszának első napján az ELTE TÓK dísztermében Márkus Éva dékán köszöntötte, aki beszédében a Kárpát-medencei pedagógusképző intézmények együttműködésének jelentőségét hangsúlyozta, egyben kiemelte, hogy a digitális kultúra kérdése ma már a kisgyermekkori nevelésben is megkerülhetetlen.

A hivatalos megnyitót egy játékos, interaktív bemutatkozás követte, ahol a résztvevők mesterséges intelligencia segítségével különböző történelmi korokba helyezték át a BIP programot, bemutatva, hogyan nézett volna ki a három egyetem közös története más-más korszakokban.

Az első szakmai workshopokon Sarbó Gyöngyi és Turzó-Sovák Nikolett az algoritmikus gondolkodás játékos fejlesztési lehetőségeit mutatták be, digitális eszközök nélkül, unplugged kódoló játékokkal és logikai feladatokkal, majd Lénárd András tartott előadást a STEM-szemlélet alapjairól, miközben a résztvevők egyszerű, mégis komplex gondolkodást igénylő eszközöket alkottak, amelyek a korai digitalizáció bevezetőiként is értelmezhetők. 

Digitális kultúra, robotika, algoritmikus gondolkodás

A második nap középpontjában az ELTE TÓK digitális pedagógiai munkája állt. Sarbó Gyöngyi és Turzó-Sovák Nikolett bemutatták a digitális kultúra tantárgy szerepét a tanító- és óvóképzésben, de kitértek a tárgy kialakításának, a tankönyvek megírásának és a hallgatói digitális kompetenciák fejlesztésének szakmai hátterére is. A hallgatók a tanszék robotika laborjában a képzésben fontos szerepet játszó robotokkal, programozható eszközökkel és megoldásokkal ismerkedhettek meg.

Délután a résztvevők öt csoportban szabadulószobás programon vettek részt. A kódfejtés, a logikai lépések egymásra építése, a mintázatok felismerése és a közös stratégiaalkotás játékos formában mutatta meg, hogy az algoritmikus gondolkodás messze nem csak számítógépekhez és képernyőkhöz kapcsolódhat.

Ozobotok, Memento Park és geocaching

A harmadik nap délelőttjén Szabó Tibor segítségével a hallgatók maguk is kipróbálhatták, hogy a Ozobot robotok hogyan használhatók a kódolás, az algoritmikus gondolkodás, a tervezés és a hibajavítás tanításában. A szakmai program után a Memento Parkban tett látogatás megmutatta, hogyan válhat egy történelmi helyszín tanórán kívüli tanulási környezetté. A geocaching túrán Lénárd András ismertette, hogyan használhatók a GPS eszközök a természetjárásban, a fenntarthatóságra nevelésben és a tanórán kívüli pedagógiai tevékenységekben.

Projektmunka, infografikák, Sziklakórház

A negyedik nap hallgatói projekteké volt: a résztvevők a BIP során megismert digitális vagy analóg eszközöket illesztették be a pedagógiai folyamatba, erről pedig saját fotók felhasználásával készítettek infografikákat. Ezután a Budai Várban található Sziklakórházban tett látogatás ismét jó példával szolgált arra, hogy egy jól megválasztott helyszín önmagában is erős pedagógiai élményt kínálhat.

Projektbemutatók, összegzés és folytatás

A zárónapon a hallgatók bemutatták projektfeladataikat, amelyek arról szóltak, hogy hogyan lehet a hét során megismert digitális eszközöket, robotokat, GPS-alapú tevékenységeket vagy unplugged kódoló játékokat a pedagógiai folyamatba illeszteni. A kreatív bemutatók során kiderült: a digitális kultúra fejlesztése nem a képernyőidő növelését jelenti, hanem olyan pedagógiai gondolkodást, amelyben a technológia, a játék, a mozgás, az alkotás, az együttműködés és a problémamegoldás egymást erősítik. A díjazott projektek létrehozói olyan ajándékokat vehettek át, amelyeket későbbi pedagógiai munkájukban is hasznosíthatnak.

A BIP hét napjai megmutatták, hogy a 4–10 éves gyermekek digitális neveléséről akkor tudunk felelősen gondolkodni, ha a technológiát a játék, az alkotás, a mozgás, a történeti-kulturális élmények és a tudatos pedagógiai tervezés részeként értelmezzük. A program zárásaként a három egyetem megállapodott a Kárpát-medencei digitális összefogás folytatásáról is.