A matematikai szorongás és teljesítmény közötti kapcsolat sokak által feltételezett jelenség, miszerint minél magasabb a szorongás szintje, annál gyengébb a matematikából nyújtott teljesítmény. Ez különböző esetekben más-más tünetekkel, következményekkel járhat. Kutatásunk célja a matematikai szorongás prevalenciájának feltárása, valamint a szorongás és teljesítmény kapcsolatának vizsgálata magyar tanulók körében. Kiemelt vizsgálati területei: az érzelmi fiziológiai tünetek és a kognitív tünetek: attitűdök, attribúciók és vélekedések.

A Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata olyan vizsgálóeljárás, amely a legújabb neurolópszichológiai, neuro- és gyógypedagógiai kutatásokra támaszkodva, egyéni teljesítményprofil elkészítésével térképezi fel a gyermekek matematikai és kognitív képességeit. Az értékelés elsődleges célja a teljes körű állapotfelmérés, a számolási képességek és bázisfunkciók megismerése, a fejlesztés főbb feladatainak kijelölése. Fokozottan fókuszál az elsajátított alapismeretekre, képességekre, készségekre, gondolkodási folyamatokra, viselkedésre, motivációra és az ezekben bekövetkező változásokra. A tényleges objektív és minőségi mutatók összehangolása képezi a diagnosztikus besorolás alapját. Az eredmények következtetéseként elmondható, hogy a fejlesztésnek leginkább ellenálló, fejlesztendő területek fejlődési diszkalkulia esetén: idői tájékozódás, becslés, helyiérték-fogalom magasabb számkörökben, számfogalmak kialakulása (absztrakció), alkalmazása és az aritmetikai tények előhívása, legfőképp a szemantikus elaboráció nehezítettsége következtében. A DPV szubtesztek közötti korrelációs együtthatók megerősítették a szakértői tapasztalatokat.