2026.11.19.
Színes palettával emlékeztünk meg a Magyar Tudomány Ünnepéről az ELTE TÓK-on
p

Széles spektrumot öleltek fel azok a témák, amelyekkel az előadók készültek a Tanító- és Óvóképző Karon a Tudomány Napja alkalmából szervezett rendezvényre, mely a karon folyó kutatásokat, valamint a neveléstudomány és a pedagógiai gyakorlat aktuális kérdéseit mutatta be. A 2026. november 18-án kora délután kezdődő eseménynek a kari könyvtár biztosította a színvonalas helyszínt.  

A köszöntők sorát Dr. Svraka Bernadett ELTE TÓK oktatási dékánhelyettes kezdte, aki elsősorban azt emelte ki: sokszor egy váratlan helyzet vagy megfigyelés nyomán születik olyan kutatás, amelynek fontos gyakorlati hozadéka lehet. Ezért is fontosak az ilyen fórumok, ahol a legkülönbözőbb tudományterületekkel kapcsolatos témák kerülnek egymás mellé, hiszen sokszor ezek nyomán új nézőpontból közelíthetnek meg a továbbiakban a szakemberek egy-egy problémát. Külön örömét fejezte az iránt, hogy gyermekkultúra mesterszakos hallgatók is jelentkeztek előadóként. Elmondta: bízik benne, hogy minden résztvevő hazavihet a rendezvényről valamilyen hasznos tapasztalatot vagy innovációs ötletet, amelyet visszafordíthat a munkájába.  

Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE Levéltár és Könyvtár főigazgatója arra emlékeztetett, mennyire fontos a kutatók és a könyvtári dolgozók összehangolt munkája, és felhívta a figyelmet a különféle könyvtári szolgáltatásokra, mint például a különféle levéltári gyűjtemények, szakirodalmi források felkutatása, publikációs adatok menedzselése, a nemzetközi láthatóság növése, vagy az intézményi repozitórium működtetése.  Kiemelte a Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat sikereit, ami egy kiválóan működő, nyílt hozzáférésű folyóirat platformon működik, valamint azt a hatezernél is több számú szakdolgozatot, amelyek a TÓK Tudásvagyonát jelentik, hiszen ezek nem csupán dokumentálják a hallgatók eredményeit, de forrásmunkát is jelenhetnek jövőbeni kutatások számára. Említést tett az új online folyóirat támogató könyvtári portál adta lehetőségekről is, és arra biztatott: a további kutatásokhoz is érdemes igénybe venni a helyi könyvtári csapat támogatását és szakszerű segítéségét.  

Dr. Lehmann Miklós ELTE TÓK tudományos dékánhelyettes a könyvtár szimbolikus jelentőségét emelte ki, párhuzamot vonva annak sokszínűsége és az előadások széles spektruma között. Örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy milyen sokféleség mutatkozik meg a témákban, és bizakodó volt a kar oktatói közötti további hasznos tudományos párbeszédeket illetően. 

Az előadások két szakaszban zajlottak, a kettő közötti kávészünetben is alkalom nyílt az addig elhangzottak megvitatására.  

Az első előadó Konok Veronika volt, aki tudományos munkatársként segíti a TÓK munkáját, emellett a TTK Etológia Tanszékén dolgozik, s az Alfa Generáció problémáit kutatja. Előadásában a gyerekek és kamaszok digitálismédia- és AI-használata szerepelt. Őt Kovács Katalin és Dallos Márta Éva, az Ének-zenei Tanszék adjunktusai követték „Az éneklési képesség keresztmetszeti vizsgálata és összefüggése affektív tényezőkkel 6−13 éves gyermekek körében” és „Lukin László zenepedagógiai pályája – a Kodály-pedagógia elméleti és gyakorlati alkalmazása, megőrzése és átörökítése” témájú előadásokkal, a következő szakaszban pedig a matematika került előtérbe Turzó-Sovák Nikolett adjunktus, a Digitális Pedagógia Tanszék oktatójának bemutatásában „A matematika és a szövegértés találkozási pontjai. A szövegesfeladat-megoldás egyes komponenseinek empirikus vizsgálata a 8−12 éves korosztályba” címmel.  

A szünet után ismét a zene és a nevelés került előtérbe Dévai Adrienn adjunktus (Ének-zenei Tanszék) előadásában: „A zeneoktatás a magyar nevelésügyben A Jövő Utjain reformpedagógiai folyóirat írásai alapján. – A Jövő Utjain neveléselméleti koncepciója a zeneoktatásra” címmel. A következő témák is változatosak voltak: Radvai Terézia mestertanár, az Idegennyelvi Tanszék oktatója „Tantervi szándékok megvalósulása a német nemzetiséginyelv-elsajátításban” című beszámolója után két mesterszakos hallgató következett: Joóné Fekete Anett (Gyermekkultúra MA) a tanulási motivációt fejlesztő innovatív akciókutatásról, Vetrik-Számadó Zsófia (Gyermekkultúra MA) pedig a kiszehajtás hagyományának kutatásáról, és ezzel kapcsolatos pedagógiai innováció működtetéséről beszélt.  

Köszönjük az igényes előadásokat, és gratulálunk az eredményes kutatásokhoz! 

 

Tihanyi-Konda Szilvia