Műteremtől az óvodai alkotósarokig címmel 2025 decemberében megjelent vizuális nevelési módszertani írásom az Óvónők kincsestára Módszertani kézikönyv december-januári számában. 

A kiadvány fő tanulmányaként, 42 oldalon, 6 kihajtható táblázattal, 71 képpel mutattam be immáron 30 éve gyarapodó tapasztalataimat és oktatói munkámat.
        
„E cikk írója megnyitja ennek a gyermekközpontú vizuális laboratóriumnak az ajtaját, hogy az érdeklődő betekinthessen a műhelymunkába az oktatói hitvalláson és a hallgatói szárnypróbálgatásokon keresztül.

Az ábrázoló kisgyermek fejezet egy empirikus képet vázol a gyermeki ábrázolás sajátos világáról, amely terület egzaktabb szétszálazása tanulmányozható a vizuális képesség-készség korosztályos összehasonlító táblázatban. Az alkotó gyermeki világ a Malaguzzi szemléleten keresztül körvonalazódik, az intézet kiadványainak köszönhetően. A következő fejezetek az ELTE TÓK vizuális nevelési kurzusok pedagógiai munkáját prezentálják 20 hallgató 40 próbamunkájának oktatói elemzésén keresztül.”

Tartalom

1.    Az ábrázoló kisgyermek

2.    Az óvodai korcsoportok vizuális képesség-készség összehasonlító táblázata 

3.    A kisgyermekkel közös alkotásról a Malaguzzi módszer tükrében

4.    Felkészülés az óvodai vizuális nevelésre

5.1.    A próbamunka kifejtése

5.2.     A hallgatói próbamunka megfigyelése és elemzési szempontjai

5.3.     A kisgyermekkel végzett próbák megfigyelése és elemzési szempontjai

5.4.     Feladatok a próbamunkákhoz

5.5.     Hallgatók egyéni és a kisgyermekes próbamunkáinak táblázatos elemzése

5.6.    A kisgyermekkel közös alkotás visszatérő élmény együttese
 

Csodálattal és nagy tisztelettel állok a gyermeki alkotások előtt. Ez határozza meg a hallgatókkal és a gyakorlatvezetőkkel végzett közös munkámat. 
Indító ars poeticaként így foglaltam össze a tanulmányomban:

„A gyermekrajzok hozzánk szólnak egy sajátos nyelvezeten, amelyben minden nyomatéknak jelentősége van: formának, méretnek, színnek, kompozíciónak. A vizuális nyelv teljes arzenálját bevetik a kifejezés érdekében egymásra épülő, egyre bonyolódó és rajzi megjelenésében egyre kitisztulóbb rendszerben. Szimbólumokat és sémákat használnak, de nem a felnőttekét, ahogy az emberábrázolásnál sohasem a pálcika emberkét. Az a felnőttvilág találmánya.
Áldás ez a látásmód. Alkotás közben csak részben vannak jelen a kisszéken és a kisasztalnál. Erős szuszogásuk, a koncentrációtól megnyíló szájacskájuk utal arra a mágikus, másik világra, amiben rajzoláskor belemerülnek és amibe még szabadon ki-be járnak. Mindannyian részesei, művelői voltunk ennek a csodának. Sokaknak még dereng, és elmesélik: „Ovis koromban szerettem rajzolni és festeni. Ügyes is voltam, de már elmúlt” Nem, nem múlt el...”

A következő fejezetben az óvodai korcsoportok vizuális képesség-készség összehasonlító táblázata olvasható, amit a szakirodalom, a mentoraink és saját tapasztalataim alapján állítottam össze segítendő a pedagógiai tervezőmunkát.

A 3. fejezet a Malaguzzi módszert körvonalazza, mint az alternatív művészetpedagógiák számomra egyik legkedvesebbikét. 

Szerencsésnek mondhatom magam, mivel turistaként, olasz barátaim lelkes kalauzolásával, bő 10 éve többször is eljutottam Reggio Emiliába a Malaguzzi Centerbe. Az itt vásárolt könyvekből fordítottam a reggiói filozófiát megvilágító gondolatokat:

„Loris Malaguzzi a második világháborút követő újjáépítés idején rakta le elméletének fundamentumait. Meggyőződése volt, hogy a gyerekeknek új utakon kell az ismereteiket megszerezni. Kiindulópontja az a hipotézis, mely szerint a korai években történő fejlesztés az egész személyiséget alakítja. Jelszavává vált a gyermeki „száz nyelvűség”. Legfőbb célja e szimbolikus nyelvek mindennapos használata, úgyis mint a festészet, mintázás, drámajáték...
A gyermekek olyan fejlesztésben vesznek részt, amely a velük született tehetséget veszi alapul. Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a kisgyermek természetes fejlődése a saját környezetével szoros összhangban és kapcsolatban történjen. Reá úgy tekint, mint aki kíváncsi, kreatív, hozzáértő, erős, ambíciókkal teli és mint aki aktívan formálja a saját tudását...” 

Hallgatóink a saját alkotói fejlődésükön keresztül jutnak el az óvodáskorú kisgyermek vizuális fejlesztéséig. Ennek három egységét prezentálom a 4. fejezetben, majd a Próbamunka részben igyekszem ennek a munkának az érzékletes finomságait bemutatni. 

20 különböző óvodai fejlesztési témára/ technikára készítettek egyéni elképzeléseik alapján hallgatóink próbamunkákat. Megcsinálták a kisgyereknek szánt ötleteiket, majd elemezték a folyamatot. Ezt követően egy azonos korú kisgyermekkel is elvégezték a próbát, amit szintén rögzítettek írásos megfigyeléseikben. A kihajtható táblázatokban izgalmas utat járhatunk be a hallgatói és kisgyermekes próbák tanulságait végig követve. A kiadvány sajnos fekete-fehér, így nyomtatott formában a fotóim is azok. Szerencsére a színes fotómelléklet online elérhető.

A záró fejezetben a hallgatói önelemzéseket és a gyermekkel közös munkákat fésülöm egybe., amiben kiviláglik a munka értelme. 

Innét idézett néhány gondolattal szeretném zárni ennek a cikknek az ismertetését is.

„A saját megvalósítás konklúzióit számomra öröm olvasni! Ebben szinte öntanítóvá válnak az elementáris vizuális folyamatok. Itt bukkannak elő olyan felismerések, ami a gondos szervezést, a technikai jártasság lépéseit, az elképzelés és megvalósítás között feszülő ellentmondásokat, az időkeretet, a praktikus – vagy esztétikusabb megoldásokat megmutatják. Azt gondolom, minél több felismerés kerül ide, annál hasznosabb és előre mutatóbb ez az elemző folyamat.

A gyermek kérdései és megjegyzései a vizuális alkotás verbális kiegészítései is, valamint út a mágikus gyermeki gondolkodáshoz. A kisgyermekek kommentjei leplezetlenül őszinték, önazonosak, játékosak, gyakran meghökkentő asszociációkat mutatnak, a beleélés átütő erővel sugárzik belőlük. Már csak ezekkel is belopták magukat a hallgatóink szívébe.

A voltak-e meglepetések kérdés karöltve jár az előzővel. Hallgatóink megdöbbenéssel tapasztalták a gyerekek kitartását, találékonyságát, szorgalmát és kreativitását. Még jól ismert gyermeknél is pozitív irányban csalódtak a motiváltságot illetően."

      
2026. január
Vastag Ágnes művésztanár